Home / Software / Web Games | kvízek / ingyenes tanároknak / ról ről / kapcsolat / linkek
a Balti-tenger
a Balti-tenger Észak-Európában található, 53 deg-tól. a 66. északi szélesség és 20 fok. hogy 26 fok. keleti hosszúság. Határai a Skandináv-félsziget, Észak-Európa szárazföldje, Kelet-Európa, Közép-Európa és a dán-szigetek. A Kattegatba ömlik az Öresund, a nagy öv és a kis öv. Kattegat ezután a Skagerrakban folytatódik az Északi-tenger és az Atlanti-óceán felé. A Balti-tengert a Fehér-tenger csatorna köti össze a fehér-tengerrel, közvetlenül az Északi-tengerhez pedig a Kiel-csatorna. A Balti-tenger egy sós beltenger, a világ legnagyobb brakkvíz-teste. Az a tény, hogy nem a lemezek ütközéséből származik, hanem egy jégtakaró folyó völgye, viszonylagos sekélységét jelenti.
a Balti-tenger körülbelül 1610 km (1000 mi) hosszú, átlagosan 193 km (120 mi) széles, átlagosan 55 m (180 láb, 30 fathoms) mély. A maximális mélység 459 m (1506 láb, 251 fathoms), a svéd oldalon a központ. A terület mintegy 377.000 négyzetkilométer (145.522 négyzetkilométer), a térfogat pedig körülbelül 21.000 köbméter (3129 köbkilométer). A periféria mintegy 8000 km (4968 mi) tengerpart. Ezek a számok némileg változóak, mivel számos különböző becslést készítettek.
átlagosan a Balti-tenger télen jeges a felszínének nagyjából felére. A jéggel borított terület az észt szigetcsoportba tartozó Bothnia-öböl, a Finn-öböl, a Rigai-öböl és a Vainameri-öböl. A Balti-tenger vagy a Balti-tenger középső része általában egyáltalán nem fagy le, kivéve a védett öblöket és a sekély lagúnákat (például a Courland-lagúnát). A jég februárban vagy márciusban eléri a maximális mértéket. A jegesedés a Bothnia-öböl északi partján kezdődik, jellemzően November elején, elérve a Bothnian-öböl nyílt vizeit, a Bothnia-öböl északi medencéje, január elején. Bothnian-tenger, a tőle délre fekvő medence, február végén átlagosan fagyott. A Finn-öböl és a Rigai-öböl jellemzően január végén fagy.
a Balti-tenger északi részét Bothnia-öbölnek nevezik, amelyből a legészakibb részt Bothnia-öbölnek vagy Bothnian-öbölnek nevezik. Az öböl kerekebb déli medencéjét Bothnian-tengernek hívják, tőle délre pedig az Åland-tenger fekszik. A Finn-öböl összeköti a Balti-tengert Szentpétervárral. A Rigai-öböl a lett főváros, Riga és az észt Saaremaa sziget között fekszik.
a Balti-tenger vízgyűjtő medencéje nagyjából négyszer akkora, mint maga a tenger felszíne. A régió mintegy 48% – a Erdős, a legtöbb erdőt Svédország és Finnország foglalja el, különösen a finnországi és a finnországi Gulfok környékén. A földterület mintegy 20% – át mezőgazdaságra és legelőre használják, főként Lengyelországban és a Balti-tenger peremén, Németországban, Dániában és Svédországban. A medence mintegy 17% – a kihasználatlan nyílt terület, a vizes élőhelyek további 8% – ával. Az utóbbiak többsége mind Finnország, mind Finnország Gulfjaiban található. A föld többi része erősen lakott.
mintegy 85 millió ember él a Balti-tenger vízgyűjtő medencéjében, 15 a parttól 10 km-re, 29 pedig a parttól 50 km-re. Körülbelül 22 millió él városokban, amelyeket több mint 250 000 központnak neveznek. Ezek 90% – a a part körüli 10 km-es sávban koncentrálódik. A medence egészét vagy egy részét tartalmazó nemzetek közül Lengyelország a 85 millió 45% – át, Oroszország 12% – át, Svédország 10% – át, a többiek pedig 6% – át foglalja magában.
a Balti-tenger kissé hasonlít egy folyómederre, két mellékfolyójával (A Finn-öböl és a Bothnia-öböl). A geológiai felmérésekből kiderült, hogy a pleisztocén előtti területen folyó volt: az Eridanos. A pleisztocén több gleccsere a folyóágyat a tenger medencéjébe juttatta. Az utolsó, vagy Eemian interglacial idején az Eemian-tenger volt a helyén.
A Római Birodalom idején a Balti-tengert Mare Suebicum vagy Mare Sarmaticum néven ismerték. Tacitus AD 98 Agricola és Germania leírta a Mare Suebicum, nevezték a Suebi törzs, a tavaszi hónapokban, mint egy sós tenger, amikor a jég a Balti-tengeren tört szét, és darabokat lebegett. A szarmata törzsek Kelet-Európában és Dél-Oroszországban éltek. Jordanes a germán tengernek nevezte a Getica munkájában.
A viking kor óta a skandinávok “Keleti tónak” (Austmarr, “Keleti tenger”, a Heimskringlában és az Eystra salt Sörla þáttrben jelenik meg) nevezik, de a Saxo Grammaticus Gesta Danorumban egy régebbi gandvik nevet vett fel, “- vik” az “öböl” Öreg Norvégja, ami azt jelenti, hogy a Vikingek helyesen tekintették a tenger beömlőjének. (A név egy másik formája, a “Grandvik”, amelyet a Gesta Danorum legalább egy angol fordítása igazol, valószínűleg elírás.)
a halak mellett a tenger borostyánt is biztosít, különösen déli partjairól. A határ menti országok hagyományosan fűrészárut, fa kátrányt, lenet, kendert és szőrméket biztosítottak. Svédország már a kora középkorban is virágzó bányászati ipar, különösen a vasérc és ezüst. Lengyelországnak kiterjedt sóbányái voltak és vannak. Mindez a római idők óta gazdag kereskedelmet biztosított. A korai középkorban Skandinávia Vikingei a szláv Pomeránokkal harcoltak a tenger feletti hatalomért. A vikingek az orosz folyókat használták kereskedelmi útvonalakhoz, végül egészen a Fekete-tengerig és Dél-Oroszországig.
A második világháború alatt Németország Lengyelország és a balti államok elfoglalásával visszaszerezte az egész déli partot és a Kelet nagy részét. 1945-ben a Balti-tenger tömegsír lett a megtorpedózott menekülthajókon megfulladt emberek számára. 2004-től a Wilhelm Gustloff elsüllyedése minden idők legrosszabb tengeri katasztrófája marad, megölve (nagyon durván) 9,000 embert. 2005-ben egy orosz tudóscsoport több mint 5000 Repülőgép-roncsot, elsüllyedt hadihajót stb., (főleg a második világháborúból) a tenger fenekén fekszik.
1945 után a tenger határ volt a konfliktusos katonai blokkok között: Németországban katonai konfliktus esetén az Atlanti-óceán felé irányuló szovjet offenzívával párhuzamosan a kommunista Lengyelország flottája felkészült a dán-szigetek megszállására.
Ez a cikk a GNU Free Documentation License alatt engedélyezett. A Wikipedia “Balti-tenger”cikkéből származó anyagot használ.