K: Miért nem énekeljük a Nam-myoho-renge-kyo-t angolul vagy más nyelven?

A: Nam-myoho-renge-kyo több, mint egy adott nyelvből származó kifejezés. Lényegében magában foglalja a buddhaság állapotának nevét, amelyre Nichiren Daishonin megvilágosodott. Az életét a Nam-myoho-renge-kyo terjesztésére szentelte, hogy minden ember—nemtől függetlenül, oktatás, etnikai hovatartozás vagy társadalmi státusz—szintén felébredhet ugyanarra az életfeltételre.

A Nam-myoho-renge-kyo egyes összetevőinek egy adott nyelvre történő fordítása hasznos lehet annak jelentésének magyarázatában. De a kántálás hangja és ritmusa felébreszti és aktiválja a veleszületett emberi potenciált, a buddhaságot. Nichiren Daishonin különböző módon és különböző nézőpontokból írja le az egyes karakterek jelentését, és egyetlen szó szerinti fordítás sem tudta teljes mértékben megragadni a legmélyebb jelentését. Nichiren támogatta a hit, a Jog a Nam-myoho-rengekyo, illetve a power (hit), a gyakorlatban a kántálás az (gyakorlat) pedig komoly törekvés a legmélyebb értelmét (tanulmány), mint alapvető, hogy a folyamat ápolása az élet állam Buddhahood, vagy megvilágosodás, bennünk. Mind a Nam-myoho-renge-kyo, mind a Gohonzon indiai és kínai szavakat tartalmaz, és japánul ejtik őket. Az orálisan továbbított tanítások feljegyzése elmagyarázza: “azt is megjegyezhetjük, hogy a Nam-myoho-renge-kyo szanszkrit szó, míg a myoho, renge és kyo kínai szó. A szanszkrit és a kínai egy pillanat alatt csatlakozik a Nam-myoho-renge-kyo ” (3-4.

Nichiren számára ez a keleti és nyugati kultúrák—az egész világ-összefogását jelentette. Ez azt mutatja, hogy a Nam-myoho-renge-kyo az egész emberiség számára szól, egyetemes nyelvet testesít meg. Ugyanez mondható el a Lótusz Szútra 2.és 16. fejezetének szavalásáról is.