a Gondolkodás, a kognitív tevékenységek használja információt feldolgozni, megoldani a problémákat, döntéseket hozni, illetve új ötletek. Használja a gondolkodási készségeit, amikor megpróbálja megérteni a tapasztalatokat, megszervezni az információkat, kapcsolatokat létesíteni, kérdéseket feltenni, terveket készíteni, vagy eldönteni, hogy mit kell tennie.

számos különböző típusú gondolkodás vagy gondolkodási mód létezik.

kreatív gondolkodás-arra utal, hogy képes elképzelni az új, innovatív ötletek megtörve megalapozott gondolatok, elméletek, szabályok, eljárások. Ez magában foglalja, hogy a dolgokat új és fantáziadús módon rakjuk össze. A kreatív gondolkodást gyakran “a dobozon kívüli gondolkodásnak” nevezik.”

analitikus gondolkodás-arra a képességre utal, hogy az egészet az alapvető részeire bontja annak érdekében, hogy megvizsgálja az alkatrészeket és azok összefüggéseit. Ez magában foglalja a logikus, lépésről-lépésre történő gondolkodást, hogy egy nagyobb információs rendszert lebontson a részeire.

kritikus gondolkodás-arra utal, hogy képes gyakorolni gondos értékelés vagy ítélet annak érdekében, hogy meghatározzák a hitelességét, pontosságát, érdemes, érvényességét, vagy értéke valamit. A pontos, objektív elemzés mellett a kritikus gondolkodás szintézist, értékelést, reflexiót és rekonstrukciót is magában foglal. Ahelyett, hogy szigorúan lebontaná az információkat, a kritikus gondolkodás más elemeket is megvizsgál, amelyek befolyásolhatják a következtetéseket.

konkrét gondolkodás-a tényszerű ismeretek megértésének és alkalmazásának képességére utal. Az objektumokról vagy ötletekről mint konkrét elemekről van szó, nem pedig egy általánosabb koncepció elméleti ábrázolásáról. Ez magában foglalja a gondolkodás csak a felszínen, mindig szó, és a lényeg.

absztrakt gondolkodás-arra utal, hogy képes használni fogalmak általánosításokat, majd kapcsolódó vagy összekötő őket másoknak tételek, események, vagy tapasztalatok. Ez magában foglalja a figyelmet a rejtett jelentésekre, így lehetővé téve az elméletek és lehetőségek megfigyelését és megértését.

divergens gondolkodás-arra utal, hogy képes kreatív ötleteket generálni számos lehetséges megoldás feltárásával annak érdekében, hogy megtalálja azt, amelyik működik. Ez magában foglalja a különböző forrásokból származó tények és adatok összegyűjtését, majd a logika és a tudás alkalmazását a problémák megoldására vagy a döntések meghozatalára. Egy közös pontból indul ki, és eltérő irányban mozog kifelé, hogy különböző szempontokat vagy perspektívákat vonjon be.

konvergens gondolkodás-utal arra a képességre, hogy egy téma számos különböző darabját vagy perspektíváját valamilyen szervezett, logikus módon összerakja, hogy egyetlen választ találjon. Ez magában foglalja a véges számú megoldásra való összpontosítást, ahelyett, hogy több megoldást javasolna.

szekvenciális (lineáris) gondolkodás-az információ rendezett módon történő feldolgozásának képességére utal. Ez egy lépésről lépésre történő előrehaladást foglal magában, ahol egy lépésre adott választ kell kapni egy másik lépés megtétele előtt.

holisztikus (nemlineáris) gondolkodás-arra utal, hogy képes látni a nagy képet, felismerni a különböző komponensek összekapcsolódását, amelyek a nagyobb rendszert alkotják. Ez magában foglalja a gondolkodási folyamat több irányba történő kiterjesztését, nem pedig csak egy irányba, és a rendszer megértését a minták érzékelésével.

Ellenséges Kategóriák Típusú Gondolkodás

Típusú gondolkodás lehet osztani több ellenséges kategóriák;

• a Konkrét Gondolkodás vs Absztrakt Gondolkodás
• Konvergens Gondolkodás vs Divergens Gondolkodás
• a Kreatív Gondolkodás vs Analitikus Gondolkodás
• Szekvenciális (lineáris) Gondolkodás vs Holisztikus Gondolkodás

Konkrét Gondolkodás, ill. Absztrakt gondolkodás

a konkrét gondolkodás a felszínen lévő gondolkodásra utal, míg az absztrakt gondolkodás sokkal több elemzést igényel, és mélyebbre megy. A konkrét gondolkodás csak a szó szerinti jelentést veszi figyelembe, míg az absztrakt gondolkodás mélyebbre megy, mint a tények, amelyeket több vagy rejtett jelentésnek kell figyelembe venni.

a konkrét gondolkodás a tényszerű ismeretek megértésének és alkalmazásának folyamatára utal. Csak azokat a dolgokat foglalja magában, amelyek láthatóak és nyilvánvalóak, és lehetővé teszik, hogy bárki megfigyelje és megértse őket. Az absztrakt gondolkodás túlmutat minden látható és jelen dolgon, hogy rejtett jelentést és mögöttes célt találjon.

példa:

egy konkrét gondolkodó megnézi a zászlót, és csak a ruhán megjelenő konkrét színeket, jelöléseket vagy szimbólumokat látja. Egy absztrakt gondolkodó a zászlót egy ország vagy szervezet szimbólumának tekintené. Úgy is tekinthetnek rá, mint a szabadság és a szabadság jelképére.

konvergens gondolkodás vs. Divergens gondolkodás

a Konvergens gondolkodás magában foglalja hozza tények, adatok együtt a különböző források alkalmazása, logika, tudás, hogy megoldjuk a problémákat, vagy, hogy megalapozott döntéseket hozzanak. A konvergens gondolkodás magában foglalja a téma számos különböző darabjának vagy perspektívájának összeállítását valamilyen szervezett módon, logikus módon, hogy egyetlen választ találjon.

az a deduktív érvelés, amelyet a Sherlock Holmes a rejtélyek megoldásában használt, jó példa a konvergens gondolkodásra. Különböző információk összegyűjtésével képes volt összerakni a puzzle darabjait, és logikus választ találni arra a kérdésre, hogy ” ki tette?”

a divergens gondolkodás viszont magában foglalja a téma szétválasztását, hogy feltárja annak különböző alkatrészeit, majd új ötleteket és megoldásokat generáljon. A divergens gondolkodás kifelé gondolkodik, nem befelé. Ez egy kreatív folyamat az eredeti és egyedi ötletek kidolgozásában, majd egy új ötlet vagy egy probléma megoldása.

analitikus gondolkodás vs.kreatív gondolkodás

az analitikus gondolkodás arról szól, hogy az információkat lebontják a részeire, és megvizsgálják ezeket a részeket a kapcsolataiknak. Ez magában foglalja a logikus, lépésről-lépésre történő gondolkodást az adatok elemzése, a problémák megoldása, a döntések meghozatala és/vagy az információk felhasználása érdekében. A kreatív gondolkodás viszont arra utal, hogy új és innovatív ötleteket fogadunk el a megalapozott gondolatoktól, elméletektől, szabályoktól és eljárásoktól való elszakadással. Nem arról van szó, hogy lebontjuk a dolgokat, vagy szétszedjük őket, hanem arról, hogy a dolgokat új és fantáziadús módon rakjuk össze.

példa:

egy analitikus gondolkodó megnézheti a kerékpárt, hogy meghatározza, hogyan működik, vagy mi a baj vele. A kreatív gondolkodó ugyanarra a kerékpárra nézhet, gondolkodhat, vagy egy új módja annak, hogy gyorsabban vagy új módon használja.

szekvenciális gondolkodás vs. holisztikus gondolkodás

a szekvenciális gondolkodás az információkat rendezett módon dolgozza fel. Ez egy lépésről lépésre történő előrehaladást foglal magában, ahol az első lépést be kell fejezni, mielőtt a második lépés megtörténik.

Ha a = b, és b = c, akkor a = c

A holisztikus gondolkodás viszont a nagy kép látásáról szól, és felismeri a nagyobb rendszereket alkotó különböző összetevők összekapcsolódását. Ez magában foglalja a gondolkodási folyamat több irányba történő kiterjesztését, nem pedig egy irányba, annak érdekében, hogy megértsük, hogyan kapcsolódik minden. A holisztikus gondolkodók meg akarják érteni a mintákat és azt, hogy a dolgok hogyan kapcsolódnak egymáshoz.

példa:

a táblázat összeállításakor egy szekvenciális gondolkodó követi a lépésről lépésre. Egy holisztikus gondolkodó szeretné látni vagy szellemileg elképzelni, hogyan néz ki az asztal, amikor befejeződik.