a korai modern angol bibliafordítások körülbelül 1500 és 1800 közöttiek, a korai Modern angol nyelv időszaka. Ez, a Biblia angol nyelvre történő fordításának első jelentős időszaka, a Tyndale Biblia bevezetésével kezdődött. Újszövetségének első teljes kiadása 1526-ban volt. William Tyndale az Újszövetség (NT) és az Ószövetség (OT) görög és héber szövegeit használta Jerome Latin fordítása mellett. Ő volt az első fordító, aki a nyomdát használta – ez lehetővé tette az újszövetségi fordítás több ezer példányának terjesztését Angliában. Tyndale nem fejezte be ószövetségi fordítását.
a teljes Biblia első nyomtatott angol fordítását Miles Coverdale készítette 1535-ben, Tyndale munkáját felhasználva, a Latin Vulgate vagy a német szöveg saját fordításaival együtt. Sok tudományos vita után arra a következtetésre jutottak, hogy ezt Antwerpenben nyomtatták, a colophon pedig 1535.október 4-én adja meg a dátumot. Ezt az első kiadást Coverdale adaptálta az 1539-es első” engedélyezett változatához”, a nagy Bibliához. Más korai nyomtatott változat volt a genfi Biblia (1560), amely figyelemre méltó, hogy az első Biblia versekre oszlik, és amely elutasította a királyok isteni jogát; a püspöki Biblia (1568), amely I. Erzsébet kísérlete volt egy új engedélyezett változat létrehozására; és az 1611-es engedélyezett Jakab király Verzió.
az első teljes Római Katolikus Biblia angolul a Douay-Rheims Biblia volt, amelyből az újszövetségi rész 1582-ben jelent meg Rheimsben, az Ószövetség pedig valamivel később Douayban, Gallicant Flandriában. Az Ószövetséget az Újszövetség megjelenésének idejére fejezték be, de enyhítő körülmények és pénzügyi problémák miatt csak közel három évtizeddel később, két kiadásban, Az első 1609-ben, a többi pedig 1610-ben jelent meg. Ebben a verzióban, a hét deuterokanonikus könyv összekeveredik a többi könyvvel, ahelyett, hogy külön függelékben tartanák.
Míg a korai angol Bibliát általában alapján egy kis számú görög szövegek, vagy a Latin fordítások, modern angol fordítás a Biblia alapján egy szélesebb különböző kéziratok az eredeti nyelvek (görög, héber). A fordítók sok tudományos erőfeszítést tettek a különböző források, például a Septuaginta, a Textus Receptus és a Masoretikus szöveg keresztellenőrzésére. A viszonylag új felfedezések, mint például a Holt-tengeri tekercsek, további referenciainformációkat nyújtanak. Van némi vita arról, hogy mely szövegeket kell használni a fordítás alapjául, mivel néhány alternatív forrás nem tartalmaz olyan kifejezéseket (vagy néha egész verseket), amelyek csak a Textus Receptusban találhatók.
egyesek szerint az alternatív források rosszul reprezentálták az idejükben használt szövegeket, míg mások azt állítják, hogy a Textus Receptus olyan részeket tartalmaz, amelyeket helytelenül adtak hozzá az alternatív szövegekhez. Ezek az ellentmondásos részek nem képezik a doktrína vitatott kérdéseinek alapját, hanem általában további történetek vagy mondatok részei. Számos modern angol fordítás, például az új nemzetközi verzió, korlátozott szöveges jegyzeteket tartalmaz, amelyek jelzik, hogy hol fordulnak elő különbségek az eredeti forrásokban.
valamivel több szöveges különbség figyelhető meg az új Jakab király Bibliában, ami több száz újszövetségi különbséget mutat a Nestlé-Aland, a Textus Receptus és a többségi szöveg Hodges kiadása között. Az ószövetségi különbségek kevésbé jól dokumentáltak, de tartalmaznak néhány utalást a maszoréta szövegben, a Holt-tengeri tekercsekben és a Septuagintában lévő mássalhangzó-értelmezések közötti különbségekre. Még a több száz különbség mellett is, a teljesebb felsorolás túlmutat a legtöbb kötetes Biblián (Lásd az alábbi kritikus fordításokat).
a Modern fordítások különböző megközelítéseket alkalmaznak a megközelítések eredeti nyelveinek megjelenítéséhez. A megközelítéseket általában úgy lehet tekinteni, hogy valahol a két szélsőség közötti skálán vannak:
- formális egyenértékűség (más néven szó szerinti fordítás), amelyben a legnagyobb erőfeszítést az egyes szavak és kifejezések eredeti jelentésének megőrzése érdekében teszik, viszonylag kevésbé figyelembe véve a modern olvasók érthetőségét. Ilyenek például az angol Standard változat, a szó szerinti Standard változat és az új amerikai Standard Biblia.
- dinamikus egyenértékűség (vagy funkcionális egyenértékűség, néha parafrasztikus fordítás), amelyben a fordító megpróbálja megjeleníteni az eredeti értelmét és szándékát. Ilyenek például az élő Biblia és az üzenet.
egyes fordításokat erős teológiai jellegzetesség motivált, például az a meggyőződés,hogy Isten nevét szemita formában kell megőrizni, Szent Név Bibliákban. A Biblia megtisztított fordítása elősegíti azt az elképzelést, hogy Jézus és a korai keresztények nem bort, hanem szőlőlét isznak. Jehova Tanúi új világ fordítás A Szentírás teszi a tetragrammaton, mint Jehova az egész Ószövetség; az Újszövetségben Jehova formáját is használja, beleértve, de nem kizárólagosan az Ószövetséget idéző részeket, annak ellenére, hogy nem jelenik meg a görög szövegben.
egyéni fordításokszerkesztés
míg a legtöbb fordítást tudósok bizottságai készítik az elfogultság vagy az idioszinkrázia elkerülése érdekében, a fordításokat néha magánszemélyek készítik. A következő, válogatott fordítások nagyrészt az egyes fordítók munkája: Noah Webster bibliafordítása (1833), Robert Young szó szerinti fordítása (1862), Benjamin Wilson hangsúlyos Diaglott (1864), J. N. Darby Darby Biblia (1890), A Modern Olvasó Biblia (1914) Richard Moulton, Az Öt Pauline Levelek, Egy Új Fordítás (1900) William Gunion Rutherford, Joseph Bryant Rotherham Kiemelt Biblia (1902), Professzor S. H. Hooke A felelvén (1949), R. A. Knox (1950), J. B. Phillips (1958), Gerrit Verkuyl van Berkeley Változat (1959), A Szent Név Biblia, amely a Szent Név Változata a Régi, mind az Újszövetségben (1963) által Angelo Traina, Az Élő Biblia (1971) által Kenneth N. Taylor, A Biblia Élő angol (1972) által Stephen T. Byingtont Jay P.A zöld Szó szerinti Fordítás (1985), Heinz Cassirer fordítása (1989), A Teljes Zsidó Biblia (1998) Dr. David H. Stern, Amerikai King James Version (1999) által Michael Engelbrite, Eugene H. Peterson Az Üzenet (2002), Az Eredeti Arámi Biblia magyarul (2010) által David Bauscher, majd Apja Miklós Király fordítása a görög Biblia angolra.
mások, mint például Robert Alter, N. T. Wright és Dele Ikeorha lefordították a Biblia egyes részeit.
alternatív megközelítésekszerkesztés
a legtöbb fordítás a fordítók legjobb kísérlete az eredeti egyetlen megjelenítésére, lábjegyzetekre támaszkodva, ahol alternatív fordítások vagy szöveges változatok lehetnek. Az Erősített biblia alternatívát kínál. Azokban az esetekben, amikor egy szó vagy kifejezés egynél több jelentést ismer el, az Erősített biblia bemutatja az összes lehetséges értelmezést, lehetővé téve az olvasó számára, hogy válasszon egyet. Például a felerősített Biblia első két verse:
kezdetben Isten (Elohim) teremtette az eget és a földet. A föld formátlan és üres volt, vagy hulladék és üresség, és sötétség volt a mély arcán . Isten Szelleme mozgott (lebegett, borongott) a vizek felett.
Single source translationsEdit
míg a legtöbb fordítás megpróbálja szintetizálni a különböző szövegeket az eredeti nyelveken, egyes fordítások is lefordítani egy adott szöveges forrás, általában tudományos okokból. Az Ószövetség egyetlen kötete Martin Abegg, Peter Flint és Eugene Ulrich által készített The Dead Sea Scrolls Bible (ISBN 0-06-060064-0).
Az Átfogó Újszövetség (ISBN 978-0-9778737-1-5) által T. E. Clontz J. Clontz bemutatja a tudományos nézet az Újszövetség szövegét, amely megfelel a Nestle-Aland 27. kiadás, illetve széles körben annotating a fordítás teljes mértékben elmagyarázni különböző szöveges források, illetve az esetleges alternatív fordítások.
A John Kohlenberger által szerkesztett Comparative Psalter (ISBN 0-19-529760-1) a Masoretic szöveg és a Septuagint Zsoltárainak összehasonlító diglot fordítását mutatja be a felülvizsgált Standard változat és a Septuagint új angol fordítása segítségével.
R. A. Knox fordítása a Vulgate angol egy másik példa az egyetlen forrás fordítás.
Zsidó translationsEdit
Zsidó magyar Biblia-fordítások modern angol Biblia-fordítást, amely tartalmazza a könyvek, a héber Biblia (Tanakh) szerint a maszoréta szöveg szerint a hagyományos osztály, rend a Tóra, Nevi’im, valamint Ketuvim.
A zsidó fordítások gyakran tükrözik a Biblia hagyományos zsidó értelmezését is, szemben a keresztény megértéssel, amely gyakran tükröződik a nem zsidó fordításokban. Például, zsidó fordítások lefordítani עלמה ‘ almâh Ézsaiás 7:14, mint fiatal nő, míg sok keresztény fordítások teszik a szót, mint Szűz.
míg a modern bibliai ösztöndíj hasonló mind a keresztények, mind a zsidók számára, a zsidó fordítások megkülönböztető jellemzői vannak, még azok is, amelyeket az akadémiai tudósok hoztak létre. Ezek közé tartozik a krisztológiai értelmezések elkerülése, a maszoréta szöveghez való ragaszkodás (legalábbis a szöveg fő részében, mint az Új Zsidó publikációs Társaság (JPS) fordításában), valamint a klasszikus zsidó exegézis nagyobb mértékű használata. Egyes fordítások inkább a héber nyelvből lefordított neveket részesítik előnyben, bár a zsidó fordítások többsége a bibliai nevek Anglikált formáit használja.
A Biblia első angol nyelvű zsidó fordítása Isaac Leeser volt a 19. században.
a JPS két legnépszerűbb zsidó fordítást készített, nevezetesen az 1917-es JPS the Holy Scriptures-t és az NJPS Tanakh-t (először egy kötetben, 1985-ben, második kiadás 1999-ben).
az 1980-as évek óta több erőfeszítés történt az ortodox kiadók között, hogy olyan fordításokat készítsenek, amelyek nemcsak zsidók, hanem az ortodox normákat is betartják. Ezek közé tartozik az Aryeh Kaplan és mások által készített élő tóra és Nach, a tóra és más részek egy Everett Fox folyamatban lévő projektjében,valamint az ArtScroll Tanakh.