Háttér

A Gilgames volt az érdeke, hogy a Keresztények soha felfedezése óta a közép-tizenkilencedik századi romjai, a nagy könyvtárban Ninive, a számla egy univerzális árvíz jelentős párhuzam, hogy az Özönvíz Noé napja van.1, 2 az eposz többi része, amely az I.E. harmadik évezredre nyúlik vissza, kevés értéket tartalmaz A keresztények számára, mivel az az akkori pogány népekhez kapcsolódó tipikus politeista mítoszokra vonatkozik. Néhány keresztény azonban tanulmányozta a teremtés és a túlvilág eszméit az eposzban. Még a világi tudósok is felismerték a párhuzamokat a babiloni, föníciai és héber számlák között, bár nem mindenki hajlandó a kapcsolatokat a megosztott mitológiánál többre címkézni.3

számos árvízi történetet azonosítottak a világ minden tájáról szétszórt ősi forrásokból.4 az ékírásos táblákon felfedezett történetek, amelyek a legkorábbi fennmaradt írásokat tartalmazzák, nyilvánvaló hasonlóságokkal rendelkeznek. Az ékírást a sumérok találták ki, és az akkádok folytatták. A babiloni és az asszír nyelv az Akkád nyelv két dialektusa, és mindkettő árvízszámlát tartalmaz. Bár vannak különbségek az eredeti sumér, majd később babiloni és asszír árvízszámlák között, sok hasonlóság feltűnően közel áll a Genesis flood accounthoz.5 A babiloni számla a leginkább érintetlen, 205 sorból csak hét hiányzik.6 ez volt az első felfedezett, így ez a leginkább tanulmányozott a korai árvíz számlák.

A Gilgamesh-eposz tizenkét nagy táblán található, és az eredeti felfedezés óta másokon is megtalálható, valamint más korai nyelvekre is lefordították.7 a tényleges tabletták I.E. 650 körül nyúlnak vissza, és nyilvánvalóan nem eredetiek, mivel az árvízi történet töredékeit I. E. 2000 körül kelt tablettákon találták meg. C. 8 a nyelvi szakértők úgy vélik, hogy a történet jóval az I. E. 2000 előtt készült.9 a sumér ékírásos írás a becslések szerint egészen I. E. 3300-ig nyúlik vissza.10

A történet

az epikus vers formájában készült. A fő alak Gilgamesh, aki valójában történelmi személy lehetett. A sumér királylista Gilgamesh – t mutatja az Uruk első dinasztiájában, amely 126 évig uralkodott.11 Ez az idő nem jelent problémát a Biblia özönvíz előtti pátriárkáinak korához képest. Valóban, Gilgamesh után a királyok normális élettartamot éltek a mai naphoz képest.12 a királylista is érdekes, mivel kifejezetten megemlíti az árvizet— ” az özönvíz megdöntötte a földet.”13

A történet a Gilgamesh hős cselekedeteinek bemutatásával kezdődik. Ő volt az, aki nagy tudással és bölcsességgel rendelkezett, és megőrizte az özönvíz előtti napokról szóló információkat. Gilgames kőtáblákra írta mindazt, amit tett, beleértve Uruk városfalainak és templomának építését Eanna számára. Ő volt az elnyomó uralkodó, azonban, ami miatt alattvalói kiáltani az “istenek”, hogy hozzon létre egy nemesis okoz Gilgames viszály.14

egy harc után ez a nemesis—Enkidu—Gilgamesh legjobb barátja lett. A két elindult, hogy hírnevet szerezzen azáltal, hogy sok veszélyes kalandot folytat, amelyben Enkidu végül meghal. Gilgamesh ezután úgy dönt, hogy halhatatlanságot talál, mivel most fél a haláltól. Ez a keresés, hogy találkozik Utnapishtim, a karakter leginkább, mint a bibliai Noé.15

röviden, Utnapishtim halhatatlanná vált, miután hajót épített az emberiség elpusztítását okozó nagy vízözön időjárására. Minden rokonát és minden teremtményfajt a hajó fedélzetére hozott. Utnapishtim felszabadította a madarakat, hogy földet találjanak,és a hajó az árvíz után egy hegyre szállt. A történet ezután Enkidu alvilági látogatásáról szóló mesékkel ér véget.16 annak ellenére, hogy sok hasonlóság létezik a két beszámoló között, még mindig komoly különbségek vannak.

az alábbi táblázat a Genesis könyvében és a Gilgames-eposzban bemutatott árvíz két beszámolójának főbb aspektusainak összehasonlítását mutatja be.

néhány megjegyzést kell tenni a táblázatban szereplő összehasonlításokról. Néhány hasonlóság nagyon feltűnő, míg mások nagyon általánosak. Figyelemre méltó az Utnapishtimnak a hajó építésére vonatkozó parancsa: “Ó, Shuruppak embere, Ubar-Tutu fia, bontsd le házadat, építs hajót; hagyd el a gazdagságot, keresd az életet; megveted a javakat, mentsd meg az életed. Emeld fel mindenféle élőlény magvát a hajóba, a melyet építesz. Hagyja, hogy a méretei jól mérhetők legyenek.”17 az árvíznek az oka, a mint az ember bűneinek megítélésében elküldött, szintén feltűnő. A tizenegyedik tábla, a 180-as sor így szól: “feküdjön a bűnösre az ő bűne; feküdjön a vétkesre az ő vétkessége.”18 ezeknek a párhuzamoknak a tanulmányozása a Genesis 6-9-hez, valamint a sok máshoz, bemutatja ezeknek a hasonlóságoknak a nem véletlen jellegét.

a hősök nevének jelentései azonban egyáltalán nem rendelkeznek közös gyökérrel vagy kapcsolattal. Noé azt jelenti, “pihenés”, míg Utnapishtim azt jelenti, ” kereső az élet.”19 egyik sem volt tökéletes, de mindkettőt igazságosnak és viszonylag hibátlannak tekintették a körülöttük lévőkhöz képest.

Utnapishtim is vett egy pilóta a hajó, és néhány kézművesek, nem csak a családja a bárkában. Az is érdekes, hogy mindkét beszámoló nyomon követi a leszállási helyet a Közel-Kelet ugyanazon általános régiójához; azonban, Mt. Ararat és Mt. Nisir körülbelül 300 mérföldre van egymástól. Az áldás, amelyet minden hős kapott az árvíz után, szintén egészen más volt. Utnapishtim örök életet kapott, míg Noé megsokszorozódott és betöltötte a földet, és uralkodott az állatok felett.

következtetések

e két árvízi beszámoló összehasonlító vizsgálatának első napjaitól általában egyetértettek abban, hogy nyilvánvaló kapcsolat van. Az árvízi hagyományok széles körű jellege az egész emberi fajban kiváló bizonyíték arra, hogy jogi / történelmi szempontból nagy árvíz létezik.20 Ismerkedés a Gilgamesh-fiók legrégebbi töredékei eredetileg azt jelezték, hogy régebbi, mint a feltételezett társkereső Genesis.21 Azonban a valószínűsége, hogy létezik, hogy a Bibliai fennmaradt volna, vagy szóbeli hagyomány, vagy írásos formában adta le Noah, a pátriárkák, s végül, hogy Mózes, ezzel téve idősebb is, mint a Sumér számlák, amelyek restatements (a módosítás), az eredeti.

a liberális “tudósok” által javasolt népszerű elmélet szerint a héberek “kölcsönvettek” a Babiloniaktól, de soha nem nyújtottak meggyőző bizonyítékot.22 a különbségek, beleértve a vallási, etikai és puszta mennyiségű részleteket, valószínűtlenné teszik, hogy a bibliai beszámoló a sumér hagyományokból származó bármely létező forrástól függ. Ez még mindig nem akadályozza meg ezeket a liberális és világi tudósokat abban, hogy ilyen elméletet támogassanak. Az evangélikusok körében a leginkább elfogadott elmélet az, hogy mindkettőnek van egy közös forrása, megelőzve az összes sumér formát.23 A Biblia isteni ihletése megkövetelné, hogy a Genesis-beszámoló a helyes változat. A héberek valóban arról voltak híresek, hogy átadták a feljegyzéseiket és a hagyományaikat.24 A Genesis könyvét nagyrészt történelmi munkának tekintik, még sok liberális tudós is, míg Gilgamesh eposzát mitológiának tekintik. Az egyforrásos elméletnek tehát vissza kell vezetnie az özönvíz és Noé bárkájának történelmi eseményéhez.25 azoknak, akik hisznek a Biblia ihletésében és tévedhetetlenségében, nem meglepő, hogy Isten megőrzi az Özönvízről szóló valódi beszámolót népének hagyományaiban. A Genezisről szóló beszámolót az évszázadok során az Isten gondviselése tartotta tisztának és pontosnak, mígnem Mózes végül összeállította, szerkesztette és leírta.26 a Gilgames-I eposz tehát tartalmazza azt a megrontott beszámolót, amelyet olyan népek őriztek meg és díszítettek, akik nem követték a héberek Istenét.

1. Keller, Werner, the Bible as History ,( New York: William Morrow and Company, 1956), 32. o.
2. Sanders, N. K., the Epic of Gilgamesh ,(an English translation with introduction) (London: Penguin Books, 1964), p. 9.
3. Graves, Robert, the Creek Myths, Volume 1, (London: Penguin Books, 1960), PP. 138-143.
4. Rehwinkel, Alfred M., the Flood in the Light of the Bible, Geology, and Archaeology ,( St. Louis: Concordia Publishing, 1951), p. 129.
5. O ‘Brien, J. Randall,” Flood Stories of the Ancient Near East”, bibliai illusztrátor, (Fall 1986, volume 13, number 1), p. 61.
6. Barton, George A., Archaeology and the Bible, (Philadelphia: American Sunday School Union, 1916), PP. 273-277
7. Keller, the Bible as History, p.33.
8. Whitcomb, John C. és Morris, Henry M., The Genesis Flood, (Phillipsburg: presbiteriánus és Református, 1961), p. 38.
9. Heidel, Alexander, the Gilgamesh Epic and Old Testament Parallels, (Chicago: University of Chicago Press, 1949), p. 13.
10. O ‘Brien,” Flood Stories of the Ancient Near East”, p. 61.
11. Heidel, The Gilgamesh Epic and Old Testament Parallel, p. 13.
12. Sanders, the Epic of Gilgamesh, p. 21.
13. Vos, Howard F., Genesis and Archaeology, (Chicago: Moody Press, 1963), 35. o.
14. Sanders, the Epic of Gilgamesh, PP. 20-23.
15. ugyanott., 30 39.
16. ugyanott., 39-42.
17. A Biblia mint történelem, 33. o.
18. Sanders, the Epic of Gilgamesh, p. 109.
19. O ‘Brien,” Flood Stories of the Ancient Near East”, PP.62, 63.
20. Morris, Henry M., Science and the Bible, (Chicago: Moody Press, 1986), 85. o.
21. O ‘Brien,” Flood Stories of the Ancient Near East”, p. 64.
22. ugyanott.
23. ugyanott.
24. Morris, Science and the Bible, p. 92.
25. ugyanott., 85.
26. Whitcomb, John C., The Early Earth (Grand Rapids: Baker Book House, 1986), p. 134; Whitcomb and Morris, The Genesis Flood, p. 488.

* Mr. Lorey bejegyzett történelmi régész.

Idézd ezt a cikket: Lorey, F. 1997. Noé áradása és Gilgames özöne. ApCsel & tények. 26 (3).