egyetlen routerEdit
a következő példa olyan IP-címeket mutat, amelyeket egy hat gazdagépből álló irodai hálózattal, valamint egy útválasztóval lehet használni. A hat házigazdák cím:
- 192.168.4.3
- 192.168.4.4
- 192.168.4.5
- 192.168.4.6
- 192.168.4.7
- 192.168.4.8
A router belső cím:
- 192.168.4.1
A hálózat alhálózati maszk:
- 255.255.255.0 (/24 a CIDR jelölés)
A címtartomány hozzárendelhető házigazdák a 192.168.4.1, hogy 192.168.4.254. A TCP / IP meghatározza a 192.168.4.0 és a 192.168.4.255 címeket a speciális funkciókhoz.
A hivatal ad otthont a csomagokat, hogy a címek ezen a tartományon belül közvetlenül megoldása a cél IP-cím a MAC-cím az Address Resolution Protocol (ARP) szekvencia aztán magába foglalja az IP csomag a MAC keret foglalkozni, hogy a célállomás.
az ezen a tartományon kívül címzett csomag, például a 192.168.12.3 címre címezve, nem tud közvetlenül a rendeltetési helyre utazni. Ehelyett meg kell küldeni az alapértelmezett átjáró további útvonal a végső cél. Ebben a példában az alapértelmezett átjáró a 192.168.4.1 IP-címet használja, amelyet a szokásos módon ARP-vel rendelkező MAC-címre oldanak meg. A rendeltetési IP-cím továbbra is 192.168.12.3, de a következő hop MAC-cím az átjáró címe, nem pedig a végső rendeltetési helyé.
Multi-routerEdit
egy másik példában egy három útválasztóval és három gazdagéppel rendelkező hálózat csatlakozik az internethez Router1-en keresztül. A házigazdák címei a következők:
- PC1 10.1.1.100, alapértelmezett átjáró 10.1.1.1
- PC2 172.16.1.100, alapértelmezett átjáró 172.16.1.1
- PC3 192.168.1.100, alapértelmezett átjáró 192.168.1.96
Router1:
- Interfész 1 5.5.5.2 (publikus IP)
- Felület 2 10.1.1.1
Router2:
- Interfész 1 10.1.1.2
- Felület 2 172.16.1.1
Router3:
- Interfész 1 10.1.1.3
- Felület 2 192.168.1.96
hálózati maszk minden hálózatban: 255.255.255.0 (/24 CIDR jelölésben). Ha az útválasztók nem használnak útválasztási protokollt annak felfedezéséhez, hogy melyik hálózathoz csatlakozik az egyes útválasztók, akkor az egyes útválasztók útválasztási tábláját be kell állítani.
Router1
| hálózati ID | hálózati maszk | költség (csökkenti a TTL) | ||
|---|---|---|---|---|
| 0.0.0.0 | az ISP (pl. 5.5.5.1) | eth0 (Ethernet 1st adapter) | 10 | |
| 10.1.1.0 | 255.255.255.0 | 10.1.1.1 | eth1 (Ethernet 2nd adapter) | 10 |
| 172.16.1.0 | 255.255.255.0 | 10.1.1.2 | eth1 (Ethernet 2nd adapter) | 10 |
| 192.168.1.0 | 255.255.255.0 | 10.1.1.3 | eth1 (Ethernet-adapter 2.) | 10 |
Router2
| Hálózati AZONOSÍTÓ | Hálózati maszk | Átjáró | Felület (példák; eltérőek lehetnek) | Költség (csökken a TTL) |
|---|---|---|---|---|
| 0.0.0.0 (default route) | 0.0.0.0 | 10.1.1.1 | eth0 (Ethernet-1 adapter) | 10 |
| 172.16.1.0 | 255.255.255.0 | 172.16.1.1 | eth1 (Ethernet-adapter 2.) | 10 |
Router3
| Hálózati AZONOSÍTÓ | Hálózati maszk | Átjáró | Felület (példák; eltérőek lehetnek) | Költség (csökken a TTL) |
|---|---|---|---|---|
| 0.0.0.0 (default route) | 0.0.0.0 | 10.1.1.1 | eth0 (Ethernet-1 adapter) | 10 |
| 192.168.1.0 | 255.255.255.0 | 192.168.1.96 | eth1 (Ethernet 2nd adapter) | 10 |
Router2 kezeli a csatolt hálózatokat és alapértelmezett átjárót; a 3-as router ugyanezt teszi; az 1 kezeli a belső útválasztó hálózatokon belüli összes útvonalat.
belső erőforrások elérése –ha a PC2-nek (172.16.1.100) hozzáférnie kell a PC3-hoz (192.168.1.100), mivel a PC2-nek nincs útja a 192.168.1.100-hoz, csomagokat küld a PC3-hoz az alapértelmezett átjáróhoz (router2). A Router2-nek nincs útvonala a PC3-hoz, és továbbítja a csomagokat az alapértelmezett átjáróhoz (router1). Router1 van egy útvonal erre a hálózatra (192.168.1.0 / 24), így router1 továbbítja a csomagokat router3, amely szállít a csomagokat PC3; válasz csomagok követi ugyanazt az utat a PC2.
külső erőforrások elérése –ha bármelyik számítógép megpróbál hozzáférni egy weboldalhoz az interneten, mint például a https://en.wikipedia.org/, a rendeltetési hely először egy IP-címre oldódik meg DNS-megoldással. Az IP-cím lehet 91.198.174.2. Ebben a példában egyik belső útválasztó sem ismeri az útvonalat az adott gazdagéphez, így továbbítják a csomagot a router1 átjáróján vagy az alapértelmezett útvonalon. A csomag úticéljához vezető minden útválasztó ellenőrzi, hogy a csomag rendeltetési IP-címe megegyezik-e az ismert hálózati útvonalakkal. Ha egy útválasztó talál egyezést, akkor továbbítja a csomagot ezen az útvonalon; ha nem, akkor elküldi a csomagot a saját alapértelmezett átjárójába. Az úton talált minden útválasztó tárolja a csomagazonosítót, ahonnan származik, hogy a válaszcsomagot vissza tudja adni a feladónak. A csomag tartalmazza a forrás és a cél, nem minden router komló. Végül a csomag visszatér a router1-be, amely ellenőrzi a csomagazonosítót, és ennek megfelelően router2-en vagy router3-on vagy közvetlenül a PC1-re irányítja (amely ugyanabban a hálózati szegmensben volt csatlakoztatva, mint a router1).
a csomag nem tér vissza –ha a router1 routing table-nek nincs útvonala a 192.168.1.0/24-re, és a PC3 megpróbál hozzáférni egy erőforráshoz a saját hálózatán kívül, akkor a kimenő útválasztás addig működik, amíg a válasz vissza nem kerül a router1-be. Mivel az útvonal router1 számára ismeretlen, a router1 alapértelmezett átjárójába kerül, és soha nem éri el a router3-at. Az erőforrás naplóiban nyomon követik a kérést, de a kérelmező soha nem kap semmilyen információt. A csomag meghal, mert a TTL-érték kevesebb, mint 1-re csökkent, amikor az útválasztókon keresztül haladt, vagy az útválasztó látni fogja, hogy van egy privát IP-je, majd eldobja. Ezt fel lehet fedezni a Microsoft Windows Utility PathPing vagy MTR használatával Unix-szerű operációs rendszereken, mivel a ping megáll az útválasztón, amelynek nincs útvonala vagy rossz útvonala. (Vegye figyelembe, hogy egyes útválasztók nem válaszolnak a pingelésre.)