1. Persze, bolygónk úgy néz ki, mint egy vizes kék márvány az űrből, de a Föld szárazföldi felületének egyharmada részben vagy teljesen sivatag.

2. A világ legnagyobb sivatagja az Antarktisz. Így van, egy területnek nem kell forrónak lennie ahhoz, hogy jogosult legyen — csak több nedvességet kell elveszítenie, mint amennyit nyer.

3. Chilében az Atacama-sivatag olyan részei vannak, ahol soha nem regisztráltak esőt. A tudósok úgy vélik, hogy a régió egyes részei 40 millió éve szélsőséges sivatagi állapotban vannak — hosszabb, mint bármely más hely a Földön.

4. Ma több mint 1 millió ember él az Atacama-ban. A gazdák kivonat elég víz a víztartó, valamint snowmelt patakok növényeinek fel lámák, valamint alpaka.

5. Ha eltévedsz a sivatagban, nem kell vizelned az ingeden, és a fejeden viselned, mint Bear Grylls, hogy ne halj meg szomjan. Egyes pálmák ágaiból, például buriból és rattanból is lehet vizet szívni.

6. Ellentétben lore, kaktuszok nem biztos dolog. Ha egy hordó kaktuszból szeretnél egy kortyot, szükséged lesz egy machetére, hogy felvágd — és a rossz faj kiválasztása fejfájást és hasmenést okozhat.

7. Aztán megint, ha elveszett a sivatagban, fejfájás, hasmenés nem lehet a legnagyobb probléma.

8. Jobb neked egy tüskés körte kaktusz. De várjon estig, hogy ne pazarolja a víz izzadását.

9. A Szaharán kerékpárral való átkelés világrekordját 2011-ben állította fel Reza Pakravan, a 36 éves londoni piacbiztonsági elemző, aki 13 nap, 5 óra, 50 perc és 14 másodperc alatt tette meg az 1,084 mérföldes utat. Algériában indult, dél felé kerékpározott, majd nigeren és Csádon keresztül kelet felé fordult, hogy elérje Szudánt.

10. Pakravan kalauz 6000 kalóriát és 7 liter vizet fogyasztott naponta.

11. Legközelebb talán vezet: az 1 milliárd dolláros, 2900 mérföldes Transzszaharai autópálya Afrika legnépesebb városát, Lagos-t, Nigériát, Algériát és Tunéziát köti össze.

12. Az autópályán dolgozó munkavállalók alkalmanként kiszáradt holttestekkel találkoznak.

13. A mauritániai sivatagon áthaladó útszakasz építéséhez a mérnökök nejlonfüggönyöket építettek, és szárazságtűrő fákat ültettek a dűnék visszatartására. A rendkívüli hőmérséklet-ingadozások miatt a fák kidőltek, és az utat lezárták. A kagylókból álló többrétegű útburkolat megoldotta a csatot, de a változó homok még mindig, jól, eltolódik.

14. A klímaváltozás és az olyan gyakorlatok miatt, mint az erdőtisztítás, évente mintegy 46 000 négyzetkilométernyi szántóföld pusztul el. Az elsivatagosodás 110 országban több mint 1 milliárd ember megélhetését fenyegeti-mondja az ENSZ.

15. A kínai föld mintegy 1000 négyzetkilométere évente sivataggá változik, halálos, gömbölyű porviharokat táplálva.

16. Kína északkeleti részén a most ültetett cserjék és fák zöld nagy fala nyerheti vissza a Góbi-sivatag széleit. A fal végül 2800 mérföldre húzódik Pekingtől belső-Mongólián keresztül.

17. Az elsivatagosodás elleni küzdelem nem igényel csúcstechnológiát. Burkina Fasóban egy falu 50 százalékkal növelte a terméshozamot azzal, hogy köveket helyezett el a lassú lefolyáshoz és gödröket ásott az esővíz összegyűjtéséhez.

18. Gerhard Knies német részecskefizikus kiszámította, hogy hat óra alatt a világ sivatagai több energiát kapnak a naptól, mint az emberek egy év alatt. Egy 8,100 négyzet mérföldes Szaharai sivatag-egy Wales méretű terület — egész Európát képes táplálni.

19. Ez a számítás inspirálta a Desertec Industrial Initiative 2009-es megalakulását, egy olyan projektet, amelynek célja a nap-és szélerőműparkok hálózatának kiépítése Afrikában és a Közel-Keleten. Nagyfeszültségű egyenáramú kábelekkel csatlakoztatná az áramot Európába.

20. A Desertec becslések szerint 500 milliárd dollárba kerülne, de 2050-re elegendő megújuló, nem szennyező villamos energiát tudna biztosítani az európai kereslet 15% – ának kielégítésére.