Ruanda, vagy a ruandai Köztársaság, egy tengerparttal nem rendelkező ország 26,338 négyzetkilométer, található Kelet-Közép-Afrikában, az afrikai Nagy-Tavak régióban. A víz az ország teljes területének 5,3% – át teszi ki. Az afrikai kontinens egyik legkisebb országát, Ruandát Uganda, Tanzánia, Burundi és a Kongói Demokratikus Köztársaság határolja.
2012-től lakossága 10 515 973 fő, népessége évi 2,8% – os. A lakosság a becslések szerint 11.262.564 2015-ben. Ruandában van a legnagyobb népsűrűség Afrikában, sebezhetővé téve az éghajlatváltozás káros hatásait, különös tekintettel az ország eső által táplált mezőgazdaságra való támaszkodására a vidéki lakosság körében, valamint tea és kávé exportjára. Kigali, Ruanda fővárosa és legnagyobb városa tartományi szintű hatóságként szolgál, és koordinálja a városon belüli várostervezést. A város lakossága mintegy egymillió fő, ami gyorsan növekszik, és ezzel infrastrukturális kihívásokat vezet be. A második legnagyobb város, Gisenyi, lakossága 126,000, az összes többi város lakossága kevesebb, mint 100,000. A városi lakosság kevesebb, mint 15% – át a teljes lakosság Ruanda (National Institute of Statistics of Ruanda, 2012).
Ruanda gazdasága az 1994-es népirtást követően szenvedett el, de az elmúlt évtizedekben erősödött; 2001 és 20014 között az egy főre jutó jövedelem megháromszorozódott 211 USD-ról 718 USD-ra (4.integrált háztartási életkörülmények felmérése, 2013/14). Ruanda azonban a globális átlagnál magasabb hőmérsékleteket tapasztalt (1.4 celsius – fok 1970 óta), ami szélsőséges időjárási eseményeket okoz, amelyek veszélyeztetik a lakosság életét és megélhetését. Míg az éghajlatváltozás csökkentette az esős napok számát évente, Ruanda gyakoribb esőzéseket tapasztal. A magas nyugati és északi tartományok egyre nagyobb árvizeket és földcsuszamlásokat látnak; a keleti tartományt aszályok sújtják (Ruanda baseline climate change sebezhetőségi index, 2015). Az esőváltozások továbbra is terméskiesést, a betegségek elterjedését, a földterület rendelkezésre állásának csökkenését és az infrastruktúra károsodását okozzák.
Ruanda elkötelezett az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése iránt az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási keretegyezményének (UNFCCC) 1998-as és a Kiotói Jegyzőkönyv 2003-as ratifikálása óta. Az UNFCCC-hez 2005-ben, illetve 2012-ben benyújtott első és Második Nemzeti közlemény után Ruanda jelenleg egy harmadik nemzeti közleményt készít elő. A zöld növekedésre és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességre vonatkozó stratégia alapján Ruandára vonatkozó 2015-ös előrejelzések szerint az ország alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdasággal, alacsony munkanélküliségi rátával és alacsony szegénységi szinttel rendelkezik. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hazai energiaforrások gyakorlati fejlesztéseinek célja, hogy csökkentse az ország függőségét az importált olajtól, és megerősítse fenntartható szolgáltatási ágazatát. Ruanda hosszú távú víziója az éghajlatváltozással szemben ellenálló gazdaság kiépítésében magában foglalja a Zöldipar fejlesztését, a fenntartható földhasználat megvalósítását, a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák megőrzését, valamint az egészségügyi és katasztrófakockázatok csökkentését. Ezeket az intézkedéseket Ruanda Zöld növekedési és éghajlatváltozással szemben ellenálló stratégiája (2011) vázolta fel, és a tervek szerint 2050-re teljesítik.
