Top 10 legrégebbi állatfaj a Földön

az állatok evolúciója csupán a Föld környezeti feltételeitől függ. A Föld történelmének feltárásakor láthatjuk, hogy néhány állatfajnak sikerül virágznia a Föld különböző geológiai időtartamán, amelyet millió évvel ezelőtt fejlesztettek ki. Itt a lista a top 10 legrégebbi állatfaj a Földön.

10 Martialis Huereka-120 millió éves

martialis heureka

martialis heureka
: Juanca Heureka a Wikimedia Commons-on

Martialis a legrégebbi hangyafaj, amelyet az amazonasi esőerdőből fedeztek fel. A Martialis huereka szó a “Marsból származó hangyákat” jelenti, mivel ez a faj más viselkedéssel rendelkezik, mint a földön rögzített többi hangyafaj. Becslések szerint ez a fajta hangyafaj 120 millió évvel ezelőtt alakult ki a Földön.

Martialis Huereka halvány színű, 3 milliméter hosszú, szeme nincs. Régen a talajban éltek. A Martialis Huereka felfedezése segíti a biológust abban, hogy mélyreható tanulmányt készítsen más hangyafajokról.

9 Frilled Shark – 150 millió éves

frilled shark

frilled shark
kép jóváírása: Saname777 a Flickr

cápafajokat fedeztek fel Tokióban, Japánban 2007-ben. A hántolt cápákat “élő kövületnek” tekintik, amely 150 millió évvel ezelőtt jelent meg a Földön. Az 5 láb hosszú, csiszolt cápa 300 trident alakú fogakkal rendelkezik, több mint 25 sorban. A fodros cápa furcsa kinézetű szája sokkal nagyobbnak tűnik, mint más cápafajoké.

a szénhidrogénben gazdag máj és maga az olajos test segíti a hántolt cápát az óceán mélyén való virágzásban. Az aprított cápáknak hirtelen támadó erejük van a zsákmányára.A fodros cápák szintén nagyon ritkák a világon. A túlzott szennyezés és az óceán hőmérsékletének változása a fő tényezők, amelyek a hántolt cápák ritkaságát okozzák.

Lásd még:
a világ legtöbb mérgező állata

10 a világ legtöbb mérgező állata

mindannyian félünk a kígyóktól. Mert tudjuk, hogy néhány kígyó mérge elég erős ahhoz, hogy megöljön minket. Szóval,…

Természet

8 Patkó Rák – 200 millió éves

patkó rák

patkó rák
hitel kép: A wikimédia Commons

Patkó Garnélák volt alakult ki a Földön egyszerre, mint a Dinoszauruszok fejlődni, mintegy 200 millió évvel ezelőtt. A patkó garnéla apró (2-4 milliméter hosszú). A Patkós garnélák elsődleges minősége az időjárás és a geológiai eltérések bármilyen állapotában való túléléshez szükséges erő.

miután a patkó garnélarák medencéi kiszáradnak a tojásokon, évekig nyugalmi állapotban maradnak. A tudós 1955-ben fedezte fel ezt a rendkívüli tengeri fajt. A kutatóknak sikerül megtalálniuk a patkó garnélarák növekedését a több éves korú tojások újbóli nedvesítésével.

7 tokhal – 200 millió éves

sturgeon

sturgeon
: Jonathan Cardy a Wikimedia Commons-on

a tokfélék a csontos halcsalád legidősebb tagja. 200 millió évvel ezelőtt alakultak ki a világon. A tokfélék Eurázsiában és Észak-Amerikában élnek. A tokok Észak-Amerika legnagyobb édesvízi halai is. Télen távoli helyekre vándorolnak.

a tokfélék hossza legfeljebb 5,5 méter, súlya 600-200 kg. Sajnos most a tokok szerepelnek a kritikusan veszélyeztetett fajok listáján. A tokok egyszerre nagyszámú tojást raknak. De az emberek nagy sebességgel szüretelik a tokhal tojásait, és ez a fő veszély a mélytengeri lényre.

6 Coelacanath – 360 millió éves

coelacath

coelacath
kép hitele : Nkansah Rexford on Wikimedia Commons

Coelacanaths az egyik kritikusan veszélyeztetett halfaj, amely körülbelül 360 millió évvel ezelőtt alakult ki. Kétféle coelacanath létezik a világon. Főként Afrika és Indonézia partvidékein élnek. Coleanaths hossza 6,5 láb, súlya legfeljebb 90 kg.

a Coelacanathok 2300 láb mélységben élnek a felszíntől. Élettartamuk 60 év. Coelacanath mozog, mint egy ügető ló. A lábak, mint a lebeny uszonyok segítik a halakat, hogy ilyen egyedi mozgást végezzenek. Az elektro-szenzoros szerv segíti a Coelacanath-ot, hogy könnyen felismerje az óceánban lévő Prey-ket. Coelacanaths is van ereje, hogy szélesítse a száját, hogy utolérjék a nagy preys.

5 patkó rák – 445 millió éves

legrégebbi állatfaj

patkó rákok 445 millió évvel ezelőtt keletkeztek a Földön. Sekély óceáni vizekben élnek szerte a világon. A Patkós rákok kemény exoskeltonnal, hosszú farokkal és tüskékkel rendelkeznek. Összesen kilenc szemük van, az egész testben megtalálhatók. Kilencből két nagy szemet főleg Patkós rákok használnak, mások pedig könnyű receptorok a mozgások szabályozására. Az ultraibolya sugarakat is érzékelik.

egy e-mail egy nap folyamatosan unalmas el
megragad a hírlevél. Soha ne hagyj ki egy listát a TMW-től.

4 Nautilus – 500 millió éves

nautilus

Nautilus

nautilus egy tengeri puhatestű, amely eredetileg 500 millió évvel ezelőtt. Ez jóval azelőtt van, hogy a dinoszauruszok a Földön barangolnának. Becslések szerint A nautilus a kagylók nagy csoportjának egyetlen túlélő tagja. A Nautilus az Andamán, a Fidzsi-szigetek és a Nagy-korallzátony trópusi vizeiben található, 2200 méteres mélységben. Nautilus is le, mint élő fosszilis.

A Nautilus testének sok kamrás héja van. Ezek a kagylók úgy néznek ki, mint a polipok. A Nautilus szája körül 100 csápok, izmos motorháztető kagyló. Segít a nautilusnak a ragadozók elleni küzdelemben.

3 Jelly Fish – 550 millió éves

jelly fish

jelly fish

az esernyő, mint a fejes medúza megtalálható a világ minden óceánjában. A Jellyfishes a világ legrégebbi több szervű állatai. A világ óceánjaiban 550 millió évvel ezelőtt alakult ki. Nincs agyuk és idegrendszerük.

a zselé különböző formájú és színű. Testük 90 százaléka tartalmaz vizet. Ők is ismertek más zselék evéséről. A család medúzája a legmérgezőbb faj a Földön. Csápjaiknak több mint 5000 szúrós sejtje van.

2 szivacs – 580 millió éves

szivacs

szivacs

a szivacsok olyan különleges tengeri állatok, amelyek növénynek tűnnek. 580 millió évvel ezelőtt jelentek meg a világ óceánjain. A világon 5000 különböző szivacsfaj létezik. Az óceánok különböző mélységeiben kolóniákban élnek.

A szivacsoknak nincs belső szervük, karjuk vagy fejük. Különleges erejük van az elveszett testrész helyreállítására, az új szivacs pedig a régiből nő. A szivacsok teste sok csatornát tartalmaz, sok kis vízi állatfaj számára menedékké válik.

1 cianobaktérium – 2,8 milliárd éves

cianobaktériumok

cianobaktériumok
kép hitelképe: lamiot on Wikimedia Commons

a cianobaktériumok a világ legrégebbi ismert élő rendszere. Eredetileg 2.8 milliárd évvel ezelőtt és az első mikroba, amely fotoszintézis útján oxigént termel. Ily módon a Föld légkörének oxidálóvá történő átalakításának részévé váltak. A cianobaktériumokat zöld nyom baktériumoknak is nevezik. Az egysejtű cianobaktériumok mikroszivisszió útján szaporodnak.

Related Posts

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük