háttér: a kezelés megszakítása antidepresszáns kezelést követően gyakori. Ez a jelentés a duloxetin abbahagyását követő tüneteket jellemzi.

módszerek: a duloxetin hatásosságát és biztonságosságát értékelő 9 klinikai vizsgálatból (MDD) nyert adatok.

eredmények: Az összesített elemzése 6 rövid távú kezelés vizsgálatok, amelyek a kezelés hirtelen megállt, a kezelés megszakítása sürgős mellékhatások (DEAEs) számoltak be a 44.3% – os, illetve 22.9% – a duloxetin – a placebóval kezelt betegeknél, illetve (p<0.05). A duloxetinnel kezelt betegek közül, akik legalább 1 DEAE-t jelentettek, a tünetek átlagos száma 2, 4 volt. DEAEs jelentett szignifikánsan gyakrabban a hirtelen abbahagyása duloxetine a placebóhoz képest voltak a szédülés (12.4%), hányinger (5.9%), fejfájás (5.3%), érzészavar (2.9%), hányás (2.4%), ingerlékenység (2.4%), és rémálmok (2,0%). 3 hosszú távú duloxetin-vizsgálat analízisében a szédülés volt a leggyakrabban jelentett DEAE. Szerte a rövid -, illetve hosszú távú adatsorok, 45.1% – a DEAEs volt megoldott a duloxetin-kezelt lakosság végére a megfelelő vizsgálatok, ezek többsége (65.0%) oldódik meg 7 napon belül. A legtöbb beteg a tünetek súlyosságát enyhe vagy közepesen súlyosnak ítélte. A napi 120 mg duloxetinnel kezelt betegek nagyobb hányada számolt be DEAEs-ről, mint az alacsonyabb dózisokkal. A napi 40-120 mg duloxetin dózisok esetében a legalább egy DEAE-t bejelentő betegek aránya szignifikánsan különbözött a placebótól. Úgy tűnt, hogy a duloxetin 8-9 héten túli kiterjesztett kezelése nem jár együtt a DEAEs incidenciájának vagy súlyosságának növekedésével.

következtetések: a duloxetin hirtelen abbahagyása az egyéb szelektív szerotonin újrafelvétel-gátló (SSRI) és szelektív szerotonin-és norepinefrin-újrafelvétel-gátló (SNRI) antidepresszánsokhoz hasonló DEAE-profillal jár. A duloxetin-kezelés abbahagyása előtt ajánlatos, hogy amikor csak lehetséges, a klinikusok fokozatosan csökkentsék az adagot legalább 2 héttel.

korlátozások: a fő korlátozás a spontán jelentett DEAEs alkalmazása.