Meghatározó Intravénás Rekombináns Szöveti Plazminogén Aktivátor Hiba

Bevezető

Bár a 2 National Institute of Neurological Disorders and Stroke (NINDS) vizsgálatokról1, valamint a későbbi vizsgálatok európából (ECASS-3, IST-3)2,3 létrehozott intravénás (IV.) thrombolysis a rekombináns szöveti plazminogén aktivátor (rtPA) belül 4.5 óra tünet kezdete az akut ischaemiás stroke hatékony kezeléseként az iv rtPA képessége kiszámíthatóan kiváló eredményt eredményez, még mindig korlátozott; a legtöbb esetben az iv rtPA kezelés nem elegendő a teljes recanalizáció előállításához.4,5

intraarteriális (endovaszkuláris) kezelés (IAT) jobb, mint az IV rtPA a nyitó artériákban, különösen akkor, ha mechanikus trombektómiával párosul, a recanalizációs arány legfeljebb 87%.6,7 egyre több bizonyíték van arra, hogy az IAT terápiás szerepet játszik a nagy artériák elzáródásában.8,9 ezenkívül az angiográfiai reperfúzió gyorsabb ideje a jó klinikai eredmény előrejelzője az IAT-val.10 ezért gyors és pontos stratégiára van szükség az iv rtPA nem reagálók nagy artéria elzáródással történő azonosításához, hogy kiválasszuk azokat a betegeket, akik részesülnének az IAT előnyeiből.

mechanikai Embolus eltávolítása agyi ischaemia (MERCI), Multi MERCI, és pasziánsz azzal a szándékkal, trombektómia (SWIFT) csak néhány a vizsgálatok, amelyek használják a koncepció IV rtPA hiba, mint befogadási kritériumokat, hogy beiratkozik a vizsgálati alanyok. De mi is pontosan a meghatározása IV tPA nem válaszoló vagy hiba? A stroke irodalomban eddig nincs egyértelmű és következetes megnevezés erre az alcsoportra. Hogyan befolyásolják a vérrög jellemzői az iv rtPA-ra adott választ? Van egy időablak, amely meghatározza IV rtPA hiba? Kell-e képalkotó módozatokat használni a hajó recanalizációjának értékelésére az iv rtPA meghibásodásának meghatározására? A korai klinikai változásnak olyan kritériumoknak kell lennie, amelyek megkülönböztetik az iv rtPA válaszadókat a nem válaszadóktól? Az IV rtPa nem reagálók pontos és gyors azonosítása jobb stratégiákat eredményezhet a terápia célzására és személyre szabására azoknak a betegeknek, akiket úgy határozunk meg, hogy nem valószínű, hogy az iv rtPA önmagában újranalizálódik, és jobb klinikai eredményekhez és az endovaszkuláris erőforrások racionálisabb felhasználásához vezethet.

a vérrög

a vérrög helye lehet olyan kritérium, amely segít azonosítani azokat, akik valószínűleg nem reagálnak az IV rtPA-ra. Kimutatták, hogy az iv rtPA hatékonysága nagymértékben függ a vérrög helyétől (a disztális középső agyi artéria 66% – os recanalizációs aránya, a proximális középső agyi artéria 35% – a, a disztális belső carotis elzáródások 9% – a).4,5 a megfigyelt különbség mögött meghúzódó mechanizmusok még tisztázásra várnak, de valószínűleg összefüggnek a vérrög terhelésével. Ezenkívül a vérrög fizikai összetétele hasznos lehet az IV rtPA nem reagálók azonosításában is. Liebeskind et al11 kimutatták, hogy a vörösvértestekben gazdag trombusok fokozott számítógépes tomográfia (CT) sűrűséggel járnak. Kimura et al12 kimutatták, hogy ezek a vörösvértestekben gazdag vérrögök valószínűleg nem recanalizálódnak intravénás tPA-val. Ezzel szemben a fibrinben gazdag vérrög jobban reagálhat az IV rtPA-ra.12,13 hasonlóképpen, mások kimutatták,hogy a hyperdense érjelű betegeknél az IAT sikeresebbnek tűnik, mint az IV rtPA, 14, és hogy a hyperdense érjel a CT-n kedvező választ jelezhet a mechanikus trombektómiára.15

Idő

felhasználása Tekintetében egy alkalommal cutoff meghatározása IV. rtPA nonresponders, transcranial Doppler (TCD) az értékelések bizonyította, hogy recanalization kezdődik 30 perc után szisztémás thrombolysis pedig általában kitöltenie, 1 óra, a legtöbb esetben.16-20 ezenkívül a proximális artériás elzáródás perzisztenciája a TCD korai recanalizációjának jelei nélkül az rtPA beadása után rossz prognosztikai jel.18,21,22 Halálozási aránya 39% számoltak be a betegek nagy artéria vérrögök nem mutatja korai recanalization 2 órán belül intravénás rtPA bolus.21 tekintettel ezekre az adatokra, érvelni lehet egy 1 órás időablak használatával a recanalizációhoz, hogy a betegeket IV rtPA nem reagálóként definiálják.

képalkotás

érrendszeri képalkotás TCD-vel, CT angiográfia (CTA), mágneses rezonancia angiográfia vagy katéter angiográfia lehet a legjobb eszköz az IV rtPA nem reagálók azonosítására. Egyes vizsgálatok már differenciálták az IV TPA válaszadókat a nem válaszadóktól katéter angiográfia alkalmazásával.23-25 a katéter angiográfia előnye az a képesség, hogy közvetlenül beavatkozzon a tartós elzáródásba, ha azonosítják. A katéter angiográfiára, mint az iv rtPA-válasz meghatározásának eszközére való támaszkodás azonban azt jelentené, hogy minden IV rtPA-ra jogosult beteget a neurointerventionalista által alkalmazott katéter laboratóriumba kell vinni mindenkor, egyértelműen kivitelezhetetlen, kockázatos és költséges megközelítés. A katéter angiográfia helyett a TCD egyértelmű előnyei vannak az alacsony ár, a Folyamatos monitorozás, a betegek kényelme és a gyors, nem invazív természet következtében fennálló elzáródás kimutatására. Az egyik fő kérdés a TCD, hogy szükség van egy képzett üzemeltető, hogy végezze el a tanulmány 24/7, amely egy árucikk, amely nem lehet elérhető a legtöbb stroke központok. A CTA és a mágneses rezonancia angiográfia hasonló információkat adhat, mint a TCD, és részletesebb értékelést adhat a teljes agyi érrendszerről, beleértve a disztálisabb ereket, ereket és az artériás falat, és szélesebb körben elérhetők a sürgősségi osztályon, mint a TCD. Azonban, mint a TCD, ezek a módszerek nem teszik lehetővé a közvetlen beavatkozást.

úgy tűnik, hogy a CTA a legpraktikusabb jelenlegi módszer a tartós elzáródás kimutatására. A klinikusoknak azonban nemcsak a multimodális vizsgálat kezdeti sugárterhelését kell szem előtt tartaniuk,ami általában 5-10 mSv, 26 sugárzási dózishoz vezet, hanem azt a tényt is, hogy valószínűleg második vizsgálat szükséges a recanalizáció értékeléséhez. Referenciaként az átlagos háttérsugárzási dózis évente körülbelül 3 mSv. Ezenkívül az ismételt CTA 2 kontrasztterhelést tesz szükségessé. A CTA a CT perfúzióval vagy anélkül növelheti a szérum kreatininszintet 27–30 és a kreatininszint emelkedése a stroke-ban szenvedő betegek mortalitásának növekedésével jár együtt.31,32 bár a mágneses rezonancia angiográfiás képalkotás elkerülné a sugárterhelést és a jódozott kontraszt szükségességét, pontatlan lehet a hajó elzáródásának vagy szűkületének kimutatására, és nem teszi lehetővé a freskó trombus és az érfal közvetlen értékelését. A betegekkel kapcsolatos tényezők, például a szívritmus-szabályozó jelenléte, az agitáció vagy a hemodinamikai instabilitás, a mágneses rezonancia képalkotást megvalósíthatatlanná tehetik olyan betegeknél, akik akut sürgősségi helyzetben akut stroke-ot mutatnak.

klinikai tanfolyam

mik a TPA nem reagálók klinikai jellemzői? Az egyik tényező, amely szerepet játszhat az iv rtPA nem reagálók meghatározásában, a hiperglikémia. A hiperglikémia folyamatosan korrelált a stroke-ban szenvedő betegek rtPA-indukálta recanalizációjának csökkenésével.33 egyéb tényezők előrejelzése rossz eredmény után IV rtPA is hasznos lehet. National Institutes of Health Stroke Scale (NIHSS)>10 az IAT-re ható artériás elzáródásokkal társult.24 a nagyon magas NIHSS-ben szenvedő és előrehaladott korú betegek esetében azonban alacsony a jó kimenetel aránya. Ezeket a tényezőket a Hallevi et al, 34 által validált Houston IAT pontszámba kombinálták, amely hangsúlyozza a növekvő életkor, az emelkedett NIHSS pontszám és a szérum glükóz negatív hatását a kiindulási értékre. Az 2 vagy 3 pontszám ezen az egyszerű 3 pontos skálán rossz prognózist jelez az IAT után, annak ellenére, hogy az upstream artériát recanalizálták. Ugyanez a fajta kapcsolat a klinikai és radiográfiai változók kombinációjával pontosabb módja lehet az IV rtPA-ra adott rossz válasz előrejelzésének.

a NIHSS 2 óra alatt 20% – kal történő javulása a trombolízis után a recanalizáció legjobb előrejelzője. A kutatók azzal érveltek, hogy a 2 órás neurológiai javulás 20% – a a trombolízis utáni recanalizáció legjobb előrejelzője, és a recanalizáció helyettesítő markereként szolgálhat, ha a hajó állapotának képalkotó értékelése nem áll rendelkezésre.35 más vizsgálatok azonban kimutatták, hogy az iv rtPA terápiával végzett sikeres artériás recanalizáció után a korai klinikai javulás hiánya viszonylag gyakori (37%). Továbbá az iv rtPA után korai javulást nem mutató betegek legalább egyharmada még mindig jó eredményeket ért el 3 hónap alatt.36 Ez a megfigyelés elriasztja a korai klinikai javulás vagy annak hiánya alkalmazását, mivel ez az egyetlen módszer a szisztémás trombolízisre nem reagáló személyek azonosítására.

következtetések

az IV rtPA nem válaszolók definíciója még nem tisztázott. Azzal érvelünk, hogy a multifaktoriális megközelítés lehet a legjobb megoldás a betegek ezen alcsoportjának azonosítására. Tényezők, amelyeket fel kell használni azonosítására IV rtPA hibák közé (1) vérrög helyét, teher, és jellemzői CT, különösen sűrű középső agyi artéria jele, (2) hiánya recanalization a TCD, CTA, vagy mágneses rezonancia angiográfia után 1 órával IV rtPA bolus, (3) hiánya klinikai javulás 20% vagy NIHSS>10 1 óra után IV rtPA bolus, és (4) kombinációja magas glükóz, magas NIHSS, magas NIHSS, előrehaladott életkor és korai ct-változások, amelyek a kezeléstől függetlenül rossz eredményt jeleznek. Ezeket a változókat az IV rtPA-val kezelt betegeknél a lehető leggyorsabban és legpontosabban meg kell vizsgálni az iv rtPA-kudarcok azonosítására.

finanszírozási források

ezt a munkát a SPOTRIASP50 NS 044227 és a Nemzeti Egészségügyi képzési intézetek támogatták: 5 T32 NS0077412-12.

None.

lábjegyzetek

Levelezés Waldo R. Guerrero, MD, 6431 Fannin, Houston, TX 77030. E-mail
  • 1. NINDS rt-PA Stroke tanulmányozócsoport. Szöveti plazminogén aktivátor akut ischaemiás stroke esetén.N Engl J Med. 1995; 333:1581–1587.CrossrefMedlineGoogle Scholar
  • 2. Lansberg MG, Bluhmki E, ez VN. A szöveti plazminogén aktivátor hatásossága és biztonságossága 3-4, 5 órával az akut ischaemiás stroke után: metaanalízis.Agyvérzés. 2009; 40:2438–2441.LinkGoogle Scholar
  • 3. Sandercock P, Wardlaw JM, Lindley RI, Dennis M, Cohen G, Murray G, et al..; IST-3 együttműködési csoport. Az előnyök pedig árt az intravénás thrombolysis a rekombináns szöveti plazminogén aktivátor belül 6 h akut iszkémiás stroke (a harmadik nemzetközi stroke tárgyalás ): egy randomizált, kontrollált vizsgálat.Lancet. 2012; 379:2352–2363.CrossrefMedlineGoogle Scholar
  • 4. Grotta JC, Welch KM, Fagan SC, Lu M, Frankel Úr, Brott T, et al.. Klinikai romlás a NINDS rt-PA Stroke vizsgálat javulását követően.Agyvérzés. 2001; 32:661–668.CrossrefMedlineGoogle Scholar
  • 5. Alexandrov AV, Grotta JC. Artériás reocclusion intravénás szöveti plazminogén aktivátorral kezelt stroke betegeknél.Neurológia. 2002; 59:862–867.CrossrefMedlineGoogle Scholar
  • 6. Lee M, Hong KS, Saver JL. Az artériás fibrinolízis hatékonysága akut ischaemiás stroke esetén: randomizált, kontrollált vizsgálatok meta-analízise.Agyvérzés. 2010; 41:932–937.LinkGoogle Scholar
  • 7. Mazighi M, Serfaty JM, Labreuche J, Laissy JP, Meseguer E, Lavallée PC, et al..; Recanalise nyomozók. Az intravénás altepláz és a kombinált intravénás-endovaszkuláris megközelítés összehasonlítása stroke-ban és megerősített artériás elzáródásban szenvedő betegeknél( RECANALISE vizsgálat): prospektív kohorsz vizsgálat.Lancet Neurol. 2009; 8:802–809.CrossrefMedlineGoogle Scholar
  • 8. Jl, Jahan R, Levy EI, Jovin TG, Baxter B, Nogueira RG, et al..; Gyors Trialisták. Solitaire flow restoration device versus The Merci Retriever akut ischaemiás stroke-ban (SWIFT) szenvedő betegeknél: randomizált, párhuzamos csoportú, nem inferioritási vizsgálat.Lancet. 2012; 380:1241–1249.CrossrefMedlineGoogle Scholar
  • 9. Nogueira RG, Lutsep HL, Gupta R, Jovin TG, Albers GW, Walker GA, et al..; TREVO 2 Trialists. Trevo versus Merci Retriever for thrombectomy revascularisation of large ér okklúziók akut ischaemiás stroke-ban (TREVO 2): randomizált vizsgálat.Lancet. 2012; 380:1231–1240.CrossrefMedlineGoogle Scholar
  • 10. Khatri P, Abruzzo T, Yeatts SD, Nichols C, Broderick JP, Tomsick TA; IMS I és II nyomozók. A sikeres revaszkularizációval járó ischaemiás stroke utáni jó klinikai eredmény időfüggő.Neurológia. 2009; 73:1066–1072.CrossrefMedlineGoogle Scholar
  • 11. Liebeskind DS, Sanossian N, Yong WH, Starkman S, Tsang MP, Moya AL, et al.. A CT és MRI korai érpanaszai a vérrög összetételét tükrözik akut stroke esetén.Agyvérzés. 2011; 42:1237–1243.LinkGoogle Scholar
  • 12. Kimura K, Iguchi Y, Shibazaki K, Watanabe M, Iwanaga T, Aoki J. M1 érzékenységi hajó jele a T2*-on, mint erős előrejelzője a korai recanalizációnak az IV-t-PA után akut ischaemiás stroke-ban.Agyvérzés. 2009; 40:3130–3132.LinkGoogle Scholar
  • 13. Kimura K, Sakamoto Y, Aoki J, Iguchi Y, Shibazaki K, Inoue T. A szöveti típusú plazminogén aktivátor alkalmazását követő 1 órán belül a klinikai és MRI-predikciók nem mutatnak korai recanalizációt.Agyvérzés. 2011; 42:3150–3155.LinkGoogle Scholar
  • 14. Mattle HP, Arnold M, Georgiadis D, Baumann C, Nedeltchev K, Benninger D, et al.. Az ischaemiás stroke intraarteriális és intravénás thrombolysisének összehasonlítása a hyperdense középső agyi artéria jelével.Agyvérzés. 2008; 39:379–383.LinkGoogle Scholar
  • 15. Froehler MT, Tateshima S, Duckwiler G, Jahan R, Gonzalez N, Vinuela F, et al..; Az UCLA Stroke nyomozók számára. A hyperdense hajó jele a CT-n az akut ischaemiás stroke-ban a Merci eszközzel történő sikeres recanalizációt jósol. .J Neurointerv Surg. 2012.Google Scholar
  • 16. Christou I, Alexandrov AV, Burgin WS, Wojner AW, Felberg RA, Malkoff M, et al.. A recanalizáció időzítése a transzkraniális Doppler által meghatározott szöveti plazminogén aktivátor terápia után korrelál az ischaemiás stroke klinikai helyreállításával.Agyvérzés. 2000; 31:1812–1816.CrossrefMedlineGoogle Scholar
  • 17. Alexandrov AV, Burgin WS, Demcsuk AM, El-Mitwalli A, Grotta JC. Intracranialis vérrög lízis sebessége intravénás szöveti plazminogén aktivátor terápiával: szonográfiás osztályozás és rövid távú javulás.Keringés. 2001; 103:2897–2902.CrossrefMedlineGoogle Scholar
  • 18. Molina CA, Alexandrov AV, Demcsuk AM, Saqqur M, Uchino K, Alvarez-Sabín J; CLOTBUST. A szöveti plazminogén aktivátorral kezelt betegeknél a stroke kimenetel recanalizációjának prediktív pontosságának javítása.Agyvérzés. 2004; 35:151–156.LinkGoogle Scholar
  • 19. Christou I, Burgin WS, Alexandrov AV, Grotta JC. Artériás állapot intravénás TPA-kezelés után ischaemiás stroke esetén. Szükség van további interventions.Int Angiol. 2001; 20:208–213.MedlineGoogle Scholar
  • 20. Alexandrov AV, Molina CA, Grotta JC, Garami Z,Ford SR, Alvarez-Sabin J, et al..; CLOTBUST nyomozók. Ultrahang-fokozott szisztémás trombolízis akut ischaemiás stroke esetén.N Engl J Med. 2004; 351:2170–2178.CrossrefMedlineGoogle Scholar
  • 21. Labiche LA, Al-Senani F, Wojner AW, Grotta JC, Malkoff M, Alexandrov AV. A korai recanalizáció előnye 3 hónap alatt fennmarad? Egy prospektív kohorsz vizsgálat.Agyvérzés. 2003; 34:695–698.LinkGoogle Scholar
  • 22. Felberg RA, Okon NJ, El-Mitwalli A, Burgin WS, Grotta JC, Alexandrov AV. Korai drámai felépülés intravénás szöveti plazminogén aktivátor infúzió során: klinikai minta és kimenetel akut középső agyi artériás stroke esetén.Agyvérzés. 2002; 33:1301–1307.LinkGoogle Scholar
  • 23. IMS tanulmányi nyomozók. Kombinált intravénás és intraarteriális recanalizáció akut ischaemiás stroke esetén: a Stroke vizsgálat beavatkozási kezelése.Agyvérzés. 2004; 35: 904–911.LinkGoogle Scholar
  • 24. IMS II Trial nyomozók. A Stroke (IMS) II vizsgálat intervenciós kezelése.Agyvérzés. 2007; 38: 2127–2135.LinkGoogle Scholar
  • 25. Ogawa A, Mori E, Minematsu K, Taki W, Takahashi A, Nemoto S, et al..; MELT Japan Study Group. Az urokináz intraarteriális infúziójának randomizált vizsgálata a középső agyi artériás stroke után 6 órán belül: a középső agyi artéria embolia helyi fibrinolitikus intervenciós vizsgálat (olvadék) Japán.Agyvérzés. 2007; 38:2633–2639.LinkGoogle Scholar
  • 26. Cohnen M, Wittsack HJ, Assadi S, Muskalla K, Ringelstein A, Poll LW, et al.. A betegek sugárterhelése a fej átfogó számítógépes tomográfiájában akut állapotban stroke.Am J Neuroradiol. 2006; 27:1741–1745.MedlineGoogle Scholar
  • 27. Dittrich R, Akdeniz S, Kloska SP, Fischer T, Ritter MA, Seidensticker P, et al.. Akut stroke-ban szenvedő betegeknél a kontraszt által kiváltott nephropathia alacsony aránya CT perfúzió és CT angiográfia után.J Neurol. 2007; 254:1491–1497.CrossrefMedlineGoogle Scholar
  • 28. Hopyan JJ, Gladstone DJ, Mallia G, Schiff J, Fox AJ, Symons SP, et al.. A CT angiográfia és perfúziós képalkotás vesebiztonsága az akut stroke sürgősségi értékelésében.Am J Neuroradiol. 2008; 29:1826–1830.CrossrefMedlineGoogle Scholar
  • 29. Krol AL, Dzialowski I, Roy J, Puetz V, Subramaniam S, Coutts SB, et al.. A radiocontrast nephropathia előfordulása akut stroke-os számítógépes tomográfia angiográfiában szenvedő betegeknél.Agyvérzés. 2007; 38:2364–2366.LinkGoogle Scholar
  • 30. Mehdiratta M, Schlaug G, Kumar S, Caplan LR, Selim M. a thrombolysis késleltetésének csökkentése: szükséges-e várni a vesefunkciós vizsgálatok eredményeit a számítógépes tomográfia perfúziója és angiográfiája előtt kód stroke-ban szenvedő betegeknél?J Stroke Cerebrovasc Dis. 2008; 17:273–275.CrossrefMedlineGoogle Scholar
  • 31. Friedman PJ. Szérum kreatinin: a stroke utáni túlélés független előrejelzője.J Gyakornok Orvos. 1991; 229:175–179.CrossrefMedlineGoogle Scholar
  • 32. MacWalter RS, Wong SY, Wong KY, Stewart G, Fraser CG, Fraser HW, et al.. A veseműködési zavar megjósolja az akut stroke utáni mortalitást? Egy 7 éves nyomon követési vizsgálat.Agyvérzés. 2002; 33:1630–1635.LinkGoogle Scholar
  • 33. Ribo M, Molina C, Montaner J, Rubiera M, Delgado-Mederos R, Arenillas JF, et al.. Az akut hiperglikémia állapota alacsonyabb TPA-indukált recanalizációs arányokkal jár stroke-ban szenvedő betegeknél.Agyvérzés. 2005; 36:1705–1709.LinkGoogle Scholar
  • 34. Hallevi H, Barreto AD, Liebeskind DS, Morales MM, Martin-Schild SB, Abraham AT, et al..; UCLA intraarteriális terápiás nyomozók. Az akut ischaemiás stroke intraarteriális terápiája után magas kockázatú betegek azonosítása.Agyvérzés. 2009; 40:1780–1785.LinkGoogle Scholar
  • 35. Kharitonova T, Mikulik R, Roine RO, Soinne L, Ahmed N, Wahlgren N; a trombolízis biztonságos végrehajtása a Stroke Nyomozókban. Egyesület a korai Nemzeti intézetek egészségügyi Stroke skála javítása a hajó recanalization és funkcionális kimenetele után intravénás trombolízis ischaemiás stroke.Agyvérzés. 2011; 42:1638–1643.LinkGoogle Scholar
  • 36. Alexandrov AV, Hall CE, Labiche LA, Wojner AW, Grotta JC. Az agy ischaemiás kábítása: korai recanalizáció az akut ischaemiás stroke azonnali klinikai javulása nélkül.Agyvérzés. 2004; 35:449–452.LinkGoogle Scholar

Related Posts

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük