középkori Magyarország, 896-1526edit
a magyarok 896-ban alapították meg Magyarországot, miután megérkeztek korábbi, kelet-európai területeikről. Ekkor Árpád fejedelem volt a vezérük, ő hozta létre az ország első királyi házát, az Árpád-házat is. 1000-ben, az első király után, Szent Istvánt koronázták, az ország Királyság lett.
1241-ben a Mongol Birodalom megszállta az országot, így IV.Béla magyar király elmenekült, és mintegy 500 000 magyart öltek meg, súlyos károk mellett. 1301-ben az Árpád-ház kihalt. Később különböző házakból származó királyok uralkodtak Magyarország felett. A legnagyobb közülük Matthias Corvinus, híres az osztrák terriróriumok, mint Bécs, stb .. az ország védelme Az Oszmán agresszió ellen. Néhány évtizeddel halála után (1490) azonban a mohácsi csatában legyőzte a magyar királyt Szulejmán oszmán szultán (1526). A királyságot három részre osztották: a nyugati és az északi területek maradtak Magyarország, a déli régió az oszmán uralom alá került, a keleti rész pedig az Erdélyi Fejedelemség Török hűbérese lett.
1526-1867 közöttSzerkesztés
A Magyar Királyság Habsburg függőségbe került, mert egy 1515-ben Bécsben kötött megállapodás szerint a Habsburg Család átveszi a Jagellion család Csehországi és magyarországi területét, ha a királysor kihal. 1686-ban az oszmánok kénytelenek voltak elhagyni, az országot újraegyesítették. Ebben az időben sok nemzetiség élt az országban. A magyarokkal együtt ott voltak a modern szlovákok, szerbek és románok ősei is.
1703-ban Rákóczi Ferenc magyar nemes forradalmat szervezett a Habsburgok ellen, mivel a magyarok nem voltak megelégedve velük. Forradalma azonban 1711-ben kudarcot vallott, száműzetésbe kellett mennie. A következő legfontosabb esemény az” 1848-as magyar forradalom”, amikor az ország lakói újra fellázadtak. A harcok 1849-ben véget értek, Habsburg sikerrel. A forradalom vezetőit kivégezték.
Ausztria-Magyarország, 1867-1918szerkesztés
az ország megpróbálta megtalálni az utat a konszolidáció felé: 1867-ben a két legfontosabb Habsburg terület, Ausztria és Magyarország szerződést írt alá, és megalapították az Osztrák-Magyar Monarchiát. Az új helyzet mindkét fél számára megvalósítható volt:a megállapodás hatalmas gazdasági növekedést hozott.
A két világháború között, 1918-1946 közöttSzerkesztés
1918-ban az első világháborúban elszenvedett vereség után a királyságot eltörölték, Köztársaságot hoztak létre, mivel az embereknek elegük volt a háborúból. Ez a köztársaság rövid életű volt, hamarosan a kommunisták elfoglalták a hatalmat (1919). Uralmuk felelőtlen volt, sok embert, köztük a parasztokat és az értelmiséget is megkínozták. A kommunistáknak el kellett hagyniuk az országot, amikor a román csapatok megszállták.
1919 végén a Horthy Miklós admirális vezette magyar erők végül elfoglalták a fővárost, Budapestet. A kommunista terrorra válaszul elindították a” fehér terrort”, amelyben üldözték a kommunistákat és támogatóikat. A királyságot visszaállították, de nem volt király. Horthyt választották az ország régensének, mivel a közgyűlés úgy döntött, hogy nem emlékeztet a Habsburgokra.
Magyarország elvesztette a háborút. A Trianoni Békeszerződés (1920) értelmében Magyarország elvesztette területének kétharmadát. Ezeknek a területeknek a többségében nem magyarok voltak a többségben, de sok magyar is saját országán kívül, a románok vagy szlovákok nemzetállamában találta magát. Így a Horthy-kormány fő politikai célja az volt, hogy felülvizsgálja ezt a szerződést, és legalábbis visszaszerezze a magyarlakta területeket.
kommunista Magyarország, 1946-1989szerkesztés
a náci Németország bukása után a szovjet csapatok elfoglalták az egész országot. Így Magyarország fokozatosan a Szovjetunió Kommunista műholdas államává vált. 1948 után Rákosi Mátyás kommunista vezető sztálinista uralmat hozott létre az országban. Kényszerítette a kollektivizálást és a tervgazdaságot. Ez vezetett az 1956-os magyar forradalomhoz. Magyarország kilépett a Varsói Szerződésből. De a szovjetek több mint 150 000 katonát és 2500 tankot küldtek be. Közel negyedmillió ember hagyta el az országot abban a rövid időszakban, amikor a határok nyitva voltak 1956-ban. Kádár János lett a Kommunista Párt vezetője. 1991-ben véget ért a szovjet katonai jelenlét Magyarországon, megkezdődött a piacgazdaságra való áttérés.
Magyar Köztársaság, 1989. (2011. December)
ma Magyarország Demokratikus Köztársaság. A választásokat négyévente tartják.
az ország jelenlegi elnöke Áder János, a miniszterelnök pedig Orbán Viktor. Orbán 1998 és 2002 között volt miniszterelnök, 2010-ben ismét megválasztották.