Abdullah-t az Egyesült Államokba küldték, hogy találkozzon Gerald Ford elnökkel. 1987 októberében ismét az Egyesült Államokba utazott, ahol George H. W. Bush alelnökkel találkozott. 1998 szeptemberében Abdullah állami látogatást tett az Egyesült Államokban, hogy találkozzon Washingtonban Bill Clinton elnökkel. 2000 szeptemberében ismét visszatért, hogy részt vegyen a millenniumi ünnepségeken az ENSZ-ben New Yorkban. Azóta Abdullah többször is ellátogatott Amerikába, és egyes hírek szerint a Bush-család, köztük George W. Bush elnök, Abdullahot nagy barátnak tartja-mind Amerikának, mind a Bush-családnak. Nem sokkal a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után azonban, amint Szaúd-Arábia kritikája felvetődött, Abdullah elmondta: “a nyugati médiában a királyság ellen folytatott ördögi kampány nem más, mint egy mélyen gyökerező gyűlölet megnyilvánulása, amely az Iszlám irányultsága ellen irányul. Az iszlám és a haza iránti elkötelezettség nem vita tárgya.”Az Egyesült Államok elleni szeptember 11-i támadás második évfordulóján a herceg levelet írt George W. Bush amerikai elnöknek, amely véget ért: “A Mindenható Isten bölcsességében próbára teszi a hívőket azáltal, hogy lehetővé teszi az ilyen szerencsétlenségek bekövetkezését. De Ő, a kegyelmet is ad akarat, elszántság, hit által generált, hogy lehetővé teszik számunkra, hogy átalakítsa az ilyen tragédiák a nagy eredmények, valamint a válságok, hogy úgy tűnik, legyengítő át lehetőségeket a haladás az emberiség. Csak remélni tudom, hogy az Önök együttműködésével és vezetésével egy új világ fog előbújni a World Trade Center romjai közül: egy olyan világ, amelyet a szabadság, a béke, a jólét és a harmónia erényei áldanak meg.”Szaúd-Arábia szintén jelentős támogatója volt az afganisztáni táliboknak. 2001.szeptember 11-e UTÁN Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek visszavonta a tálib kormány elismerését.

Abdullah rezsimje alatt szoros kapcsolatot tartott fenn az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával, és több milliárd dollár értékű védelmi felszerelést vásárolt mindkét államtól. Abdullah azt is szorgalmazta, hogy több jogot biztosítsanak a nők számára a Királyságban azáltal, hogy szavazati jogot biztosítanak számukra, és versenyezhetnek az olimpián. Ezenkívül Abdullah sikeresen fenntartotta a status quo – t az Arab tavasz alatt a Királyságban zajló tiltakozási hullámok során. 2013 novemberében egy BBC-jelentés azt állította, hogy Szaúd-Arábia hosszú távú kapcsolat miatt tetszés szerint szerezhet nukleáris fegyvereket Pakisztánból.

mint sok szaúdi uralkodó előtte, Abdullahot sokan Nyugaton viszonylag mérsékelt uralkodónak tekintik. Az elmúlt években azonban ez a kép veszélybe került, mivel a szaúd-arábiai iskolák továbbra is az antiszemitizmust tanítják, Szaúd-Arábia királyi család pénzeszközei pedig világszerte nem kínálnak kompromisszumot a Nyugat támogatásával és a palesztin emberek támogatásának hiányával kapcsolatban.

A király túlélte két koronahercegét. Nayef bin Abdul-Aziz Al Saud konzervatív belügyminisztert 2011 októberében bin Abdulaziz szultán halálakor nevezték ki a trón örökösének, de maga Nayef 2012 júniusában meghalt. Abdullah ezután koronahercegnek nevezte a liberálisabb 76 éves védelmi minisztert, Salman bin Abdulaziz Al Saudot. Egy 2001-es jelentés szerint Abdullahnak “négy felesége, hét fia és 15 lánya van”. A király személyes vagyonát 18 milliárd dollárra becsülik, így ő a világ harmadik leggazdagabb államfője. Az elmúlt években egészségi állapota jelentősen csökkent, ezért meggyújtotta a hatalmi harcot a trónutódlás felett.

Abdullah bin Abdulaziz Al-Szaud király 2015.január 23-án hunyt el, Salman bin Abdulaziz Al-szaúdi király követte a trónt.