menedékjog az ecuadori nagykövetségen és a 2016-os amerikai elnökválasztásra gyakorolt hatás
2012 júniusában, miután kiadatási fellebbezését a Legfelsőbb Bíróság elutasította, Assange menedéket keresett az ecuadori nagykövetségen. Menedékjogot kért azzal az indokkal, hogy a Svédországnak történő kiadatás a Wikileakshez kapcsolódó cselekmények miatt az Egyesült Államokban esetleges büntetőeljárást vonhat maga után. Assange azt állította, hogy egy ilyen tárgyalás politikai indíttatású lenne, és potenciálisan halálbüntetést vonna maga után. Assange kérését augusztusban elfogadták, de a nagykövetségen belül maradt, mivel brit és Ecuadori tisztviselők megpróbálták megoldani a problémát. Assange második évét a nagykövetség falain belül kezdte azzal, hogy ajánlatot tett az ausztrál szenátus székhelyére. A 2013 júliusában alapított WikiLeaks-párt rosszul teljesített a 2013. szeptember 7-i Ausztrál általános választásokon; a nemzeti szavazatok kevesebb mint 1% – át szerezte meg, és nem szerzett mandátumot a szenátusban. 2015 augusztusában a svéd ügyészek három Assange elleni vád miatt ejtették a nyomozást, mivel ötéves elévülési idő lejárta előtt nem tudták kihallgatni. A svéd hatóságok továbbra is folytatták a nyomozást a nemi erőszak vádjával, Assange azonban a londoni ecuadori nagykövetségen maradt.
2016-ban Assange aktív szereplővé vált az amerikai elnökválasztási versenyben, amikor a WikiLeaks elkezdte közzétenni a Demokrata Párt belső kommunikációját és Hillary Clinton demokrata jelölt kampányát. Assange nem titkolta, hogy személyes ellenségeskedése van Clintonnal szemben, és a kiszivárogtatások egyértelműen arra voltak időzítve, hogy maximális kárt okozzon kampányában. Számos független kiberbiztonsági szakértő és az amerikai bűnüldöző szervek megerősítették, hogy az adatokat az orosz hírszerző ügynökségekhez kapcsolódó hackerek szerezték be. A bizonyítékok ellenére Assange tagadta, hogy az információ Oroszországból származik. 2017 januárjában egy nyilvánosságra hozott amerikai hírszerzési jelentés megállapította, hogy Assange és a WikiLeaks kulcsfontosságú részei voltak az Oroszország által az Egyesült Államok ellen szervezett kifinomult hibrid hadviselési kampánynak. 2017 májusában, amikor Assange a londoni ecuadori nagykövetségen de facto házi őrizetben közelítette meg ötödik évét, a svéd ügyészek bejelentették, hogy megszüntették az ellene felhozott nemi erőszak vádjával kapcsolatos nyomozást.
2019.április 11-én Ecuador visszavonta Assange-nak nyújtott menedékjog iránti ajánlatát, hivatkozva mind a nemzetközi jog, mind a nagykövetségen betöltött megbízatásával kapcsolatos Feltételek ismételt megsértésére. Miután a brit kormány írásbeli megállapodást kötött arról, hogy Assange-t “nem adják ki egy olyan országnak, ahol kínzással vagy halálbüntetéssel szembesülhet”, Ecuadoran Pres. Lenín Moreno megengedte a brit rendőrségnek, hogy bejusson a nagykövetségre és letartóztassa Assange-t. Bár Svédországban már nem volt vizsgálat tárgya, Assange – t továbbra is körözték, mert nem jelent meg a brit bíróságon. Ő volt a cél egy kiemelkedő kiadatási végzés az Egyesült Államoktól számítógépes bűncselekmények.
Michael Ray