japán gazdaság

Japán a világ egyik legnagyobb és legfejlettebb gazdasága. Jól képzett, szorgalmas munkaerővel rendelkezik, nagy, gazdag lakossága a világ egyik legnagyobb fogyasztói piacává teszi. Japán gazdasága volt a világ második legnagyobb (az Egyesült Államok mögött) 1968-tól 2010-ig, amikor Kína megelőzte. Bruttó hazai termékét (GDP) 2016-ban 4,7 billió dollárra, népességét 126-ra becsülték.9 millió magas életszínvonalat élvez, az egy főre jutó GDP alig 40 000 USD alatt van 2015-ben.

A fenomenális gazdasági megújulás, a hamu, a második világháború, Japán volt az első Ázsiai országok mászni az értéklánc az olcsó textilek, hogy fejlett gyártási szolgáltatások – amely most figyelembe a legtöbb Japán GDP, a foglalkoztatás. Az elsődleges iparágak, beleértve a mezőgazdaságot is, a GDP mindössze 1 százalékát teszik ki.

az 1960-as évektől az 1980-as évekig Japán a világ egyik legmagasabb gazdasági növekedési ütemét érte el. Ez a növekedés által vezetett:

  • Magas árak a befektetési termelő üzem, berendezés
  • Az alkalmazás, a hatékony ipari technikák
  • Egy magas színvonalú oktatás
  • Jó kapcsolatok, valamint a munkaerő-gazdálkodási
  • rendelkezésre áll, hogy vezető technológiák jelentős beruházás, a kutatás-fejlesztés
  • Az egyre nyitottabb világ kereskedelmi keretrendszer
  • Egy nagy hazai piacon, igényes fogyasztók, amely adott Japán vállalkozások előnyt a skála a műveletek.

a gyártás japán gazdasági növekedésének legjelentősebb és nemzetközileg elismert jellemzője. Ma Japán világszerte vezető szerepet tölt be az elektromos készülékek és elektronika, az autók, a hajók, a szerszámgépek, az optikai és precíziós berendezések, a gépek és a vegyi anyagok gyártásában. Az elmúlt években azonban Japán némi gazdasági előnyt biztosított a gyártásban Kínának, a Koreai Köztársaságnak és más feldolgozóipari gazdaságoknak. A japán cégek ezt a tendenciát bizonyos mértékben ellensúlyozták azáltal, hogy a gyártási termelést alacsony költségű országokba helyezték át. Japán szolgáltatási ágazata, beleértve a pénzügyi szolgáltatásokat is, most sokkal kiemelkedő szerepet játszik a gazdaságban, amely a GDP mintegy 75 százalékát teszi ki. A tokiói tőzsde a világ egyik legfontosabb pénzügyi központja.

a nemzetközi kereskedelem jelentősen hozzájárul a japán gazdasághoz, az export a GDP mintegy 16 százalékának felel meg. A legfontosabb exportok közé tartoznak a járművek, a gépek és a gyártott áruk. 2015-16-ban Japán fő exportcélpontja az Egyesült Államok (20,2 százalék), Kína (17,5 százalék) és a Koreai Köztársaság (7 százalék) volt. Annak ellenére, hogy az élénkítő gazdasági kezdeményezések hatására a jen gyengül, az export növekedése továbbra is lassú.

Japán kevés természeti erőforrással rendelkezik, mezőgazdasági ágazata továbbra is erősen védett. Japán fő importja az ásványi üzemanyagok, gépek és élelmiszerek. 2015-ben ezen áruk vezető szállítói Kína (25,6 százalék), az Egyesült Államok (10,9 százalék) és Ausztrália (5,6 százalék) voltak. A japán kereskedelem és a külföldi befektetések közelmúltbeli tendenciái sokkal nagyobb elkötelezettséget tükröztek Kínával, amely 2008-ban megelőzte az Egyesült Államokat, mint Japán legnagyobb kereskedelmi partnerét.

a gazdaság nyitottabbá és rugalmasabbá tételét célzó közelmúltbeli gazdasági reformok és kereskedelmi liberalizáció fontos szerepet játszik abban, hogy Japán megbirkózzon kihívásaival. A következő a December 2012-es választási győzelem, Miniszterelnök, Abe követett egy reformista menetrend, szinkronizált ‘Abenomics’, végrehajtási a fiskális, mind a monetáris expanzió valamint az elemeket a strukturális reform lehet, hogy liberalizálja a Japán gazdaság.

Japán népességének gyors elöregedése a munkaerő és az adóbevételek méretének csökkentésére irányul, miközben egyre nagyobb igényeket támaszt az egészségügyi és jóléti kiadásokkal szemben. A részvételt növelő munkaerő-piaci reformok egyike azoknak az intézkedéseknek, amelyeket e tendencia ellensúlyozására használnak. Japán élveztem egy éles növekedés, a növekedés 2013-ban alapján a Miniszterelnök, Shinzo Abe ‘Három Nyíl’ gazdasági megújulás menetrend a monetáris lazítás, “rugalmas” fiskális politika, strukturális reform.

szeretne többet megtudni? Fedezze fel más Indonézia információs kategóriáinkat, vagy töltse le a Japán ország Kezdőcsomagját.

Related Posts

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük