az Izzadás, a legtöbb emlős, vizet adott ki az ép bőrön, vagy gőz által egyszerű a párolgás a felhám (érzéketlenné izzadás), vagy az izzadság, egyfajta hűtés, amelyben folyadék aktívan kiválasztódik a verejtékmirigyek elpárolog a test felszínén. A verejtékmirigyek, bár az emlősök többségében megtalálhatók, a hőelvezetés elsődleges eszközei csak bizonyos patás állatokban (Artiodactyla és Perissodactyla rendek), valamint főemlősökben, beleértve az embereket is. Szekréciójuk nagyrészt víz (általában körülbelül 99 százalék), kis mennyiségű oldott sókkal és aminosavakkal.

Bővebben erről a témáról

bőrbetegség: verejtékmirigyek

az emberek legtöbb verejtékmirigye eccrine (azaz kifelé szekretálnak), és az autonóm idegrendszer irányítása alatt állnak. Eccrine…

Ha a test hőmérséklete megemelkedik, a szimpatikus idegrendszer serkenti a eccrine verejtékmirigyek, hogy titkos a vizet a bőr felületén, ahol hűti a testet a párolgás. Így az eccrine verejték fontos mechanizmus a hőmérséklet szabályozására. Szélsőséges körülmények között az emberek egy óra alatt több liter ilyen izzadságot választhatnak ki.

az emberi eccrine verejték lényegében hígított nátrium-klorid oldat, nyomokban más plazma elektrolitokkal. Bizonyos esetekben vöröses pigment is jelen lehet. A súlyos verejtékezésre fel nem használt személynél a nátrium-klorid elvesztése nehéz munka vagy magas hőmérséklet esetén nagy lehet (lásd nátriumhiány), de a mirigy hatékonysága növekszik a használat során, az akklimatizált személyeknél a sóveszteség csökken.

Az apokrin verejték mirigyek, jelenlétével összefüggő haj az emberi lények (mint a fejbőrön, a hónalj, a genitális régió), folyamatosan titkos koncentrált zsíros izzad bele a mirigy cső. Az érzelmi stressz serkenti a mirigy összehúzódását, kiürítve annak tartalmát. A bőrbaktériumok a zsírokat telítetlen zsírsavakká bontják, amelyek csípős szaggal rendelkeznek.