inaktivált poliovírus vakcina

inaktivált a polio vakcinát (IPV) 1955-ben Dr. Jonas Salk fejlesztette ki. Az úgynevezett Salk vakcina IPV mindhárom poliovírus típusú inaktivált (megölt) poliovírus törzsből áll. Az IPV-t intramuscularis vagy intradermális injekció formájában kell beadni, amelyet képzett egészségügyi dolgozónak kell beadnia. Az IVP antitesteket termel a vérben mindhárom poliovírus számára. Fertőzés esetén ezek az antitestek megakadályozzák a vírus terjedését a központi idegrendszerre, és védik a bénulást.

előnyök

• mivel az IPV nem ” élő ” vakcina, nem hordozza a VAPP kockázatát.
• az IPV a legtöbb embernél kiváló védő immunválaszt vált ki.

• az IPV nagyon alacsony immunitást vált ki a bélben. Ennek eredményeként, amikor az IPV-vel immunizált személy vad poliovírussal fertőzött, a vírus még mindig szaporodhat a belekben, és a székletbe kerülhet, kockáztatva a folyamatos keringést.
• az IPV több mint ötször drágább, mint az OPV. A vakcina beadásához képzett egészségügyi dolgozókra, valamint steril injekciós berendezésekre és eljárásokra van szükség.

biztonságosság

az IPV az egyik legbiztonságosabb vakcina. A vakcinázást követően nem észleltek súlyos szisztémás mellékhatásokat.

hatásosság

az IPV rendkívül hatékony a poliovírus mindhárom típusa által okozott paralitikus betegség megelőzésében.

ajánlott alkalmazás

egyre több iparosodott, polio-mentes ország használja az IPV-t a választott vakcinaként. Ennek oka az, hogy az OPV folyamatos rutinszerű használatával járó paralitikus polio kockázata nagyobbnak tekinthető, mint az importált vad vírus kockázata.

mivel Azonban IPV nem áll meg a vírus átadása, OPV használják, ahol a gyermekbénulás járvány kell fékezni, még azokban az országokban, amelyek támaszkodik kizárólag a IPV a rutin immunizálási program.
a gyermekbénulás felszámolása után az összes OPV-t le kell állítani, hogy megakadályozzák a vdpv-k miatt az átvitel újbóli létrehozását.