G-dúr elméleti kulcs alapján a zenei hang G♯, amely a helyek G♯, Egy♯, B♯, C♯, F♯, E♯ F. Kulcsjelzése hat éles és egy kettős éles.
E-sharp minor
enharmonic: F minor
G-sharp minor
D-sharp major
enharmonic: E-dúr
C-dúr
enharmonic: D-dúr
A-dúr
G♯, Egy♯, B♯, C♯, F♯, E♯, F
A relatív-moll, E-moll (általában helyébe a F-moll), a párhuzamos moll, G-moll, majd a enharmonic egyenértékű A-dúr.
a G-sharp fő skála:
Bár a G-dúr általában lejegyzett, mint a enharmonic kulcs-dúr, mert Egy-dúr csak négy lakások szemben a G-dúr nyolc éles, hegyes eszközök (ideértve a F), úgy tűnik, másodlagos kulcsfontosságú terület több működik éles kulcsok, leginkább a Bevezetés, valamint Fúga C-dúr a Johann Sebastian Bach A Jól Edzett Clavier, Könyv 1. A G-sharp minor prelude (és néhány kiadásban A fúga) ugyanabból a készletből egy Picardy harmadik, egy G-sharp major akkorddal végződik.A G-sharp majort röviden tonikálják Frédéric Chopin több C-sharp minor nocturnes-jában. Chopin 1. zongoraversenyének második tételének egy része a G-sharp major-ban található, bár a kulcsfontosságú aláírásnak négy éle van. A végén a kiállítás, a második tétel Charles-Valentin Alkan Grande sonate ‘Les quatre âges’, feliratos scherzo, G-dúr, jóllehet írt egy hat-éles hangnem (a mozgása megnyitja a D-moll, a vége pedig a F-dúr).
A John Foulds által készített World Requiem utolsó oldalai g-sharp major-ban vannak írva, annak helyes kulcsjelével, amely a vocal score-ban látható, beleértve az F. A kulcs aláírás a LilyPond példában látható a fenti skálával, a C♯ – tól kezdve az F – ig.