Child ‘ s Age and Stage as a Determinant of Measurement Focus
Child development is a dynamic process marked by folyamatos változás. A gyermek értékelése során alapvető fontosságú, hogy a releváns tevékenységeket és életszerepeket a gyermek fejlődésének stádiuma (azaz a kronológiai kor) alapján értékeljék, nem pedig a működés vagy a mentális kor szintje alapján. A másik fontos alapelv, hogy a neurológiai rendellenességben szenvedő gyermekek eredményeinek értékelése rendszeres értékelést igényel a kulcsfontosságú átmeneti pontokon, mivel fejlődésük, működésük és egészségük folyamatosan változik és fejlődik, még akkor is, ha egészségi állapotuk statikus. Nehézségek a fejlődés minden szakaszában azonosíthatók, azzal a várakozással, hogy további szolgáltatásokat rendszeresen igénybe vesznek az eredmények javítása érdekében (Majnemer and Mazer, 2004). Végül értékelők törekednie kell arra, hogy azonosítani erősségek belül a gyermek egy bizonyos fejlődési szakaszban, mert kihasználva ezek az erősségek növelheti a motivációt, kihasználja a gyermek képességek, kompetenciák, valamint több, megoldások-központú. Ez magában foglalja a családon belüli erősségeket is. A rehabilitációs beavatkozások, ott növekszik az érdeklődés alkalmazásával erősségek-alapú megközelítés, hogy pozitív ifjúsági fejlesztési, érdemi részvétel, valamint a rugalmassága. A következő webhelyek további információkat kínálnak ezekről a fogalmakról:
http://www.acywr.org/2011/09/the-strength-based-approaches-backgrounder/
http://humanservices.ucdavis.edu/academy/pdf/strength_based.pdf
a gyakorlatban a konkrét intézkedések egységes sablonját nem alkalmazzák minden korosztályú gyermekre. Inkább a gyermek fejlődési stádiuma befolyásolja az értékelés hatókörét és fókuszát, valamint a neurológiai rendellenesség és a fejlődés minden szakaszában megnyilvánuló kapcsolódó károsodások irányítják a legfontosabb intézkedések kiválasztását. Például egy 3 éves Down-szindrómás, helyénvaló lenne kérni a gyermeket, hogy építsenek egy blokk torony, hogy vizsgálja meg a finom motorvezérlés (pl., megragadni, felszabadítani, szem-kéz koordináció, proximális ellenőrzés, motoros tervezés); azonban 13 éves korban ez a tevékenység nem lenne megfelelő életkor. Inkább a mindennapi feladatok, például öltözködés, írás és étkezés értékelése során végzett megfigyelések hasznosak lennének a finom motorvezérlés értékelésében, és olyan szabványosított intézkedések alkalmazása, mint például a Purdue Pegboard teszt, objektív és életkornak megfelelő mérést nyújthat az egyoldalú és kétoldalú kézügyességről.
újszülöttek esetében az elsődleges hangsúly a szenzorimotor, mint például az újszülött hallási és vizuális ingerekre adott válasza; a csecsemő mozgásának minősége és szimmetriája hajlamos, fekvő és támogatott ülésben; izomtónus; primitív reflexminták; viselkedési állapot (pl. letargia, ingerlékenység). Számos szabványosított neonatális neurobehaviorális értékelés (lásd felülvizsgálat Majnemer and Snider, 2005) állnak rendelkezésre, és lehet használni az újszülött intenzív osztályon. Az etetési hatékonyság, a növekedésre és fejlődésre nézve fontos következményekkel járó, kialakulóban lévő életképesség szintén értékelhető.
csecsemőkorban az olyan szabványosított értékelési eszközök, mint a csecsemők és kisgyermek fejlődésének Bayley-skálája (Bayley-III, 3.kiadás) célja a csecsemők és kisgyermekek fejlődési képességeinek felmérése (legfeljebb 42 hónap), elsősorban a bruttó motoros és finom motoros készségfejlesztésre és a kognitív képességekre összpontosítva, de kifejező és fogékony nyelvi készségekre, társadalmi-érzelmi fejlődésre és adaptív viselkedésre is. Ebben a szakaszban a fejlődés minden területe kibontakozik, és bizonyos területeken a késedelmek fokozatosan megnyilvánulhatnak.
az óvodás kort a fejlődési képességek gyors változása jellemzi minden területen, a gyermekek pedig függetlenné válnak az alapvető öngondoskodási tevékenységekben, például az étkezésben, a WC-ben és az öltözködésben. A gyerekek képesek kommunikálni az igényeiket, és részt vesznek a beszélgetésekben. Ebben a fejlődési szakaszban fontos preacademic képességek is elért, mint hallgatni utasításokat, majd részt vett a feladat megköveteli, alapvető írás, valamint másolás, ami társadalmilag a többi gyerekkel, s elválasztja a gondozók. A mérésnek holisztikusnak kell lennie, és ki kell terjednie a fejlődési és funkcionális elvárások spektrumára.
iskolás korban egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a működésre és az egészségre. Eredmény mérési összpontosít oktatási teljesítmények szóbeli, írásbeli kommunikáció, a függetlenség, a mindennapi élet készségek közé tartozik a hazai házimunkát, a mobilitás minden környezetben, szocializáció, közösségi elkötelezettség. A serdülőkorban a személyes identitás kialakulása, a preferenciák és a motiváció, valamint az életválasztás formálja ezeket a területeket, befolyásolva a funkcionális potenciált. A környezeti erőforrások, valamint támogatja, például a rendelkezésre álló segédeszközök, kiigazítások, illetve hozzáférhetősége, valamint részvétel az adaptív programokat, tevékenységeket fejtenek ki fontos hatás működő, egészség. Ezért az iskoláskorban és a serdülőkorban egyre inkább a tevékenységekre, a részvételre, valamint a személyes és környezeti tényezőkre összpontosítanak, ahogy azt az ICF keretezi, kevésbé pedig a fejlődési károsodásokra.
visszatükrözve a botulinum toxin injekciót kapó 3 éves gyermek forgatókönyvét, és inkább egy iskoláskorú gyermekre (pl., egy 11 éves) ugyanazzal a diagnózissal és hasonló testfunkcióval/struktúrákkal a jobb lábában, bár a mérés prioritási területei valószínűleg hasonlóak, az alkalmazott tényleges intézkedéseknek különbözniük kell annak biztosítása érdekében, hogy a mérési fókusz és a perspektíva optimális legyen. Először is, érdemes lenne olyan tevékenységet és részvételi intézkedéseket alkalmazni, amelyek lehetővé teszik a gyermek önjelentését (a szülő helyett vagy mellett). Ebben a tekintetben, bár a PEDI-CAT A bruttó motorhoz kapcsolódó funkcionális képességek szempontjának értékelésére vonatkozó tartalmat illetően alkalmazná, e fejezet írásakor a gyermekjelentés verzióját nem érvényesítették, ezért továbbra is szükség lenne arra, hogy a gondozó legyen a gyermek képességeinek proxy riportere a PEDI-macskán. Egy másik lehet használni a jól validált tevékenységek skála gyerekeknek kérdőív. Ez az eredmény eszköz egy jó tartalom illeszkedik a szempontból a fejlett motoros készségek, valamint egy validált változata, amely lehetővé teszi az iskolás korú gyermekek önálló jelentést képességeit. Másodszor, bár a GMFM – 66 jól szolgál majd a gyermek állványának és a 3 éves gyermek séta/futás/ugrási képességeinek megragadására, a GMFC I kategóriájába tartozó, 7 éves vagy annál idősebb gyermekek esetében a mennyezeti hatás kulcsfontosságú kérdés. Ezért ahhoz, hogy ezt a területet meg lehessen mérni, a fejlett bruttó motoros készségek eredménymérésére van szükség. Jelenleg az egyik kevés lehetőség ebben az eredménymérési kategóriában egy új megfigyelési eszköz, amelyet kihívásnak neveznek. Harmadszor, az YC-PEM-ről a PEM-CY-re való áttérés (amelyet az YC-PEM modellezett) lehetővé tenné a részvétel és a környezeti eredmények területeinek életkor szerinti megfelelő mérését. Végül fontos lesz, hogy a kiemelt célokat közvetlenül a gyermek a COPM vagy gáz segítségével rögzítse, majd együtt dolgozzon a gyermekkel és a szülővel, hogy ezek a célok irányítsák a felajánlott beavatkozást.
Függetlenül attól, hogy az életkor vagy a fejlődési szakaszban, holisztikus szemlélet a gyermek működő, egészségügyi összefüggésben a személyes (pl. életmód, belső motiváció, sociodemographic tényezők), valamint környezeti (pl. családi működő, jól-lét, szakértői támogatása, az erőforrások, a közösségi, társadalmi attitűdök) tényezők, amelyek pozitívan vagy negatívan befolyásolja a működését van szükség. Ez lehetővé teszi a klinikus számára, hogy teljes képet készítsen a gyermek képességeiről és fogyatékosságáról, amely ezután tájékoztatja a beavatkozás és az egészségfejlesztés következő lépéseit.