A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) egy szabályokon alapuló nemzetközi kereskedelmi rendszer garantálásán dolgozik. A kereskedelmi tárgyalások patthelyzete ellenére feltárják a WTO-szabályok korszerűsítésének és az új globális kihívások kezelésének módjait. A Lisszaboni Szerződés értelmében a Parlament a Tanáccsal közösen alkot jogszabályokat, és fontos ellenőrzési szerepet tölt be a nemzetközi kereskedelempolitikában.

a 20. század első évtizedeiben a kereskedelmi kérdések arra késztették az országokat, hogy egyre összetettebb interakciókat folytassanak, megteremtve a kereskedelmi kapcsolatok megkönnyítésére és szabályozására szolgáló platform szükségességét. Az így létrejött 1947. évi Általános Vám-és kereskedelmi megállapodás (GATT) nemcsak kerekasztal-beszélgetési fórumot biztosított, amely többoldalú kereskedelmi megközelítést hozott létre, hanem nemzetközileg elismert kereskedelmi szabályok rendszerét is létrehozta. Az alapötlet az volt, hogy valamennyi tag számára egyenlő versenyfeltételeket teremtsenek “a tarifák és a kereskedelem egyéb akadályainak jelentős csökkentése, valamint a nemzetközi kereskedelemben alkalmazott diszkriminatív bánásmód megszüntetése” révén.

mivel a nemzetközi kereskedelem túlmutatott a tárgyi eszközök cseréjén, hogy szolgáltatásokat és ötleteket is tartalmazzon, a GATT-t átalakították és intézményesítették, mint a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO). Az Uruguayi kereskedelmi tárgyalások eredményeként 1995-ben jött létre, és korábbi kereskedelmi megállapodásokat, például magát a GATT-t, a mezőgazdasági megállapodást, a Textilről és ruházatról szóló megállapodást, valamint egyéb általános megállapodásokat foglalt magában. A legjelentősebb új megállapodások A szolgáltatások kereskedelméről szóló általános megállapodás (GATS) és a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás (TRIPS) voltak. 2017 februárjában hatályba lépett a kereskedelmi Megkönnyítésről szóló megállapodás – az első többoldalú megállapodás, amely a WTO létrehozása óta fejeződött be. Továbbá, ötletek vizsgálnak, hogyan kell hozni az új fejlemények a WTO, amely korszerűsítésére, a rendszer, például a területeket, az e-kereskedelem, befektetések elősegítése, valamint ipari támogatásokat, annak érdekében, hogy hatékonyabbá tenni, illetve adaptálható egy gyorsan változó kereskedelmi világ.

A statisztikák egyértelmű összefüggést mutatnak a szabad és a tisztességes kereskedelem és a gazdasági növekedés között. A WTO létrehozása jelentős lépés volt egy átfogóbb és ezáltal dinamikusabb nemzetközi kereskedelmi rendszer felé. A WTO a szabad kereskedelem előmozdításán dolgozik, nevezetesen annak biztosításán, hogy az országok lépést tartsanak a kereskedelmi tárgyalások előtt álló kereskedelmi akadályok lebontásának lendületével. Jelenleg a WTO tagjainak kétharmada fejlődő ország, amely lehetővé teszi az átmeneti gazdaságok és a legkevésbé fejlett országok (LDC-k) számára, hogy nyílt kereskedelmet alkalmazzanak fejlesztési erőfeszítéseik előmozdítására.

A kereskedelmi vitarendezési mechanizmus

a WTO legfontosabb vívmánya volt, hogy megszilárdítsa a Vitarendezési Testület, amely a hatalom szerint a kereskedelmi viták, illetve hogy betartassa a döntéseket. Ez a vitarendezési mechanizmus működik alapján, előre meghatározott szabályok lehetővé teszi a WTO tagjai, függetlenül attól, hogy a politikai súly, vagy gazdasági befolyása, hogy panasszal állítólagos megsértése WTO-szabályok, illetve, hogy jóvátételt kérjen. Ez a mechanizmus az egyoldalú védelmi intézkedések csökkentéséhez vezetett, amelyekhez az országok korábban folyamodtak, és amelyek gyakran megtorlást váltottak ki a megcélzott országok részéről, ami időnként teljes körű kereskedelmi háborúkhoz vezetett.

a WTO vitarendezési rendszere eddig arra szolgált, hogy biztosítsa, hogy az erősebb tagok ne érvényesüljenek a gyengébbekkel szemben, és világos szabályokat biztosított a megtorló intézkedésekre vonatkozóan. A fellebbviteli testület azonban gyakorlatilag megszűnt, mivel tagjai elérték mandátumuk végét, és a megüresedett pozíciókat nem töltötték be. Ennek a helyzetnek a leküzdése érdekében az EU 22 WTO-taggal együtt kezdeményezést indított egy alternatív mechanizmusra, az úgynevezett többpárti időközi fellebbezési megállapodásra (MPIA), amely 10 választottbíróból áll, akik meghallgatják a WTO paneljelentéseit az MPIA keretében .

a WTO létrehozása óta az EU vitarendezési rendszerének egyik legnagyobb felhasználója. A szakszervezet 187 vitarendezési ügyben, 102 panaszosként és 85 vádlottként vett részt. További 200 esetben harmadik fél jogállását kérte, amely lehetővé teszi a WTO-tagok számára, hogy figyelemmel kísérjék a más feleket érintő vitákat. Az EU, amelyet az Európai Bizottság képvisel, gyakran arra is törekedett, hogy javítsa és pontosítsa a WTO-megállapodásokat azáltal, hogy határozatokat kér a testületektől és a fellebbviteli szervtől.

Az Európai Parlament szorosan figyelemmel kíséri az EU-t érintő viták alakulását. A parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága jelentésekkel, nyilvános meghallgatásokkal és szóbeli kérdésekkel ismerteti a Bizottsággal és a Tanáccsal a kereskedelmi vitákkal kapcsolatos nézeteit. Ilyen például az EU és az Egyesült Államok közötti Airbus-Boeing vita.

A dohai forduló és azon túl

2001 óta a WTO tagjai a dohai forduló vagy a dohai fejlesztési menetrend (DDA) néven ismert többoldalú kereskedelmi tárgyalások széles körében vesznek részt, amelynek fő célja a fejlődés a Világkereskedelmi rendszer középpontjába helyezése. A dohai tárgyalások célja, hogy a fejlődő országok egyre nagyobb szerepet kapjanak, és megerősítsék kapacitásaikat a nemzetközi kereskedelem előnyeinek kihasználására és a szegénység elleni küzdelemre.

a DDA kezdetben az “egy vállalkozás” elvén alapult, és még nyitott. Az előző fordulókhoz hasonlóan a kereskedelem további liberalizálására törekszik.

a DDA három pillérre épül:

1. a mezőgazdasági termékek (beleértve a tarifákat és a támogatásokat), az ipari áruk (más néven “nem mezőgazdasági piacra jutás “vagy ” NAMA”), valamint a szolgáltatások piaci hozzáférése;
2. szabályok, például a kereskedelem megkönnyítésére és a dömpingellenes intézkedésekre; és
3. fejlesztés.

a tárgyalások azonban elakadtak a főbb kérdésekben, elsősorban a piaci hozzáféréssel kapcsolatban. A legjelentősebb különbségek a főbb feltörekvő országok és az iparosodott országok vagy blokkok pozíciói között vannak a nemzetközi kereskedelmi rendszer átalakításának módjával kapcsolatban.

az EU támogatta egy széles körű és ambiciózus forduló elindítását. Úgy vélte, ez a legjobb módja annak, hogy minden résztvevő számára gazdasági növekedést és fejlesztési nyereséget érjünk el, és lehetővé tegyük a szükséges kompromisszumokat. Ugyanakkor számos résztvevő (különösen az EU) jelentős erőfeszítései ellenére úgy tűnik, hogy a tárgyalások egészének sikeres lezárása nem érhető el.

a dohai tárgyalások patthelyzetének leküzdése és a protekcionizmus sakkban tartása érdekében a WTO-tagok arra összpontosítottak, hogy kevésbé ellentmondásos területeken eredményeket érjenek el, amelyek nagyrészt fejlesztési célokat eredményezhetnek. 2013 decemberében megállapodtak a WTO 22 évvel ezelőtti megalakulása óta az első többoldalú jogi eszközről – a kereskedelem megkönnyítéséről szóló megállapodásról. Két évvel később, 2015 decemberében további kézzelfogható előrelépés történt a kereskedelmet torzító mezőgazdasági export támogatását korlátozó szabályokról szóló megállapodással-amely különösen fontos terület a legkevésbé fejlett országok számára.

bár kevésbé messzemenő, mint a dohai forduló kezdeti napirendje, ezek a pozitív fejlemények, különösen a kereskedelmi Megkönnyítésről szóló megállapodás 2017. februári hatálybalépése, megerősítik a többoldalú kereskedelmi rendszer iránti elkötelezettséget. Előkészítik az utat a WTO átalakításához az új globális kereskedelmi kihívások kezelése és a többoldalú kereskedelmi szabályok megerősítésének elősegítése érdekében. Az Európai Parlament szorosan figyelemmel kíséri a WTO-tárgyalásokat. Különböző jelentéseket fogadott el, amelyek a megbeszélések állapotát értékelik.

Az Európai Parlament és a parlamentközi Unió által közösen szervezett, a WTO-ról szóló parlamenti konferencia rendszeresen lehetőséget kínál a konstruktív részvételre (erről a konferenciáról bővebben lásd alább). A Parlament több alkalommal is szorgalmazta a tárgyalások folytatását, hangsúlyozva a dohai forduló fontosságát a világkereskedelem és a gazdasági fejlődés szempontjából.

a Parlament szorosan kapcsolódott a korlátozottabb megállapodásokra irányuló tárgyalásokhoz is. Küldöttséget küldött Nairobiba és Buenos Airesbe 2015 decemberében, illetve 2017 decemberében, hogy részt vegyen a WTO miniszteri ülésein. A parlament továbbra is figyelemmel kíséri a WTO fejleményeit, különös tekintettel a WTO következő miniszteri ülésére-a következőre 2021 júniusában kerül sor.

az EU és a WTO

eddig az EU központi szerepet játszott a nemzetközi kereskedelmi rendszer fejlesztésében a második világháború óta. jelenleg az EU vizsgálja a WTO korszerűsítésének lehetőségét.

a GATT-hoz (és később a WTO-hoz) hasonlóan az EU-t is eredetileg arra tervezték, hogy felszámolja a vámkorlátokat és előmozdítsa a tagállamok közötti kereskedelmet. Az EU egységes piacát részben a GATT alapelvei és gyakorlata inspirálta. Az Unió mindig is a jogállamiságon alapuló hatékony nemzetközi kereskedelem egyik fő támogatója volt. Egy ilyen rendszer segít biztosítani, hogy vállalkozásai méltányos piaci hozzáférést élvezzenek külföldön, és így támogatja a gazdasági növekedést mind belföldön, mind harmadik országokban, különösen a kevésbé fejlettek esetében.

az EU közös kereskedelempolitikája az egyik olyan terület, ahol az Unió mint olyan teljes körű és kizárólagos hatáskörrel rendelkezik. Más szóval, az EU a WTO egyetlen szereplőjeként működik, és a Bizottság képviseli, nem pedig a tagállamok. A Bizottság mind a 28 tagállam nevében tárgyalásokat folytat a kereskedelmi megállapodásokról, és védi az EU érdekeit a WTO vitarendezési testülete előtt. A Bizottság rendszeresen konzultál és jelentést tesz a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a többoldalú tárgyalások tartalmáról és stratégiájáról. A Lisszaboni Szerződés értelmében a Tanács és a Parlament a nemzetközi kereskedelmi ügyekben egyenlő beleszólással rendelkező társjogalkotók.

A WTO-n keresztül az EU arra is törekedett, hogy előmozdítsa a kereskedelmi tárgyalások többoldalú kereteit, amelyek kiegészítik a kétoldalú tárgyalásokat. A dohai forduló patthelyzete, valamint az a tény, hogy más kereskedelmi partnerek kétoldalú megállapodásokhoz fordultak, arra késztette az EU-t, hogy részben átgondolja régóta fennálló stratégiáját, és visszatérjen a regionális és kétoldalú tárgyalásokhoz.

a WTO-ban jelenleg tapasztalható impassok azt is jelzik, hogy a nemzetközi kereskedelmi rendszer drámaian megváltozott az elmúlt 20 évben. A rendszer fejlődött, az új szereplők – lényegében az átmenet és a fejlődő országok – központi szerepet játszanak. A nemzetközi kereskedelmi rendszer liberalizációja néhány fejlődő országnak kedvezett,amelyek a tartós gazdasági növekedés példátlan szakaszát tapasztalták. Az EU jól ismeri ezeket az új dinamikákat. Rámutatott, hogy túl kell lépni az elmúlt évek tárgyalási megközelítésén, és innovatív megközelítésekkel kell foglalkozni a szabályozási kérdések fokozott jelentőségének a tarifákhoz viszonyított kezelése érdekében.

A WTO-ról szóló parlamenti konferenciát

a WTO-ról szóló parlamenti konferenciát az Európai Parlament és a parlamentközi Unió (IPU) közösen szervezi, és célja a demokrácia nemzetközi megerősítése a többoldalú kereskedelmi együttműködés parlamenti dimenziójának megteremtésével.

a parlamenti képviselők első hivatalos találkozója a WTO-ban a WTO 1999.decemberi miniszteri konferenciájára nyúlik vissza, amelyet Seattle-ben tartottak. 2001-ben az Európai Parlament és az IPU megállapodott abban, hogy egyesítik erőfeszítéseiket, és a Dohai WTO-konferencián parlamenti ülést tartanak. Ez a találkozó lefektette annak alapjait, ami a WTO parlamenti Konferenciájává vált.

Ez a konferencia olyan fórumot biztosít, ahol a világ minden tájáról érkező parlamenti képviselők véleményt, információt és tapasztalatokat cserélnek a nemzetközi kereskedelmi kérdésekről. A résztvevők figyelemmel kísérik a WTO tevékenységét; előmozdítják a WTO hatékonyságát és méltányosságát; támogatják a WTO-eljárások átláthatóságát; a kormányok, a parlamentek és a civil társadalom közötti párbeszéd javítására irányuló munkát; befolyásolják a WTO-n belüli viták irányát; a nemzeti parlamentek kapacitásának kiépítése a nemzetközi kereskedelmi ügyekben.

a WTO-ról szóló parlamenti Konferencia a WTO miniszteri konferenciáin ülésezik. Az utolsó találkozóra 2018. December 6-7-én Genfben került sor.