a Történelem, fejlesztése, a Schengeni Megállapodás

június 14-én 1985-ben, a Németországi Szövetségi Köztársaság, Franciaország, Belgium, Luxemburg, Hollandia aláírták a Schengeni Megállapodás fokozatos megszüntetéséről szóló, közös határaikon történő ellenőrzések. A megállapodást a Luxemburgi kisvárosról nevezték el, a francia-német határon, ahol aláírták.

1990.június 19-én aláírták a Schengeni Megállapodást végrehajtó egyezményt. Főbb pontjai a közös határellenőrzések eltörlését követően a biztonság és a jogérvényesülés közös területének létrehozására irányuló intézkedésekre vonatkoznak. Konkrétan a schengeni övezetbe való belépésre és a schengeni térségbe való rövid távú tartózkodásra vonatkozó rendelkezések harmonizációjával (egységes schengeni vízum), menekültügyi kérdésekkel (annak meghatározása, hogy mely tagállamban nyújtható be menedékjog iránti kérelem),

a határokon átnyúló kábítószerrel kapcsolatos bűnözés elleni küzdelemre irányuló intézkedésekkel,

rendőrségi együttműködéssel és

igazságügyi ügyekben a schengeni államok közötti együttműködéssel foglalkozik.

a Schengeni Megállapodást végrehajtó egyezmény 1993.szeptember 1-jén lépett hatályba. Rendelkezései azonban csak a szükséges technikai és jogi előfeltételek-például az adatbankok és az érintett adatvédelmi hatóságok-életbe lépéséig tudtak gyakorlati érvényre jutni. Az Egyezmény így gyakorlati érvényre jutott 1995.március 26-án.

Az 1997.október 2 – i Amszterdami Szerződés schengeni jegyzőkönyvének 1999. május 1 – jei hatálybalépésével a schengeni együttműködést-amely eredetileg csak nemzetközi megállapodáson alapult-beépítették az uniós jogba.

ezáltal az Európai Közösség felelősséget vállalt a schengeni vívmányok (a Schengeni Megállapodás és a kapcsolódó rendeletek) nagy részéért és továbbfejlesztéséért.

az uniós tagállamok számára jelentős előnyökkel jár a schengeni övezethez való tartozás. Az uniós polgárok számára az ellenőrzések eltörlése a schengeni térség belső határain nemcsak a nagyobb mozgásszabadságot, hanem a nagyobb biztonságot is jelenti. A schengeni térség belső határain történő ellenőrzések hiányának ellensúlyozása érdekében a külső határokon jobb és hatékonyabb ellenőrzéseket vezettek be, csakúgy, mint más intézkedések, mint például a mobil határ menti járőrök és a rendőrségi hálózatépítés javítása. A német állampolgároknak azonban továbbra is érvényes útlevéllel vagy azzal egyenértékű dokumentummal kell rendelkezniük, például (ideiglenes) személyi igazolvánnyal vagy útlevél helyett használt úti okmánnyal, velük együtt, amikor belépnek vagy elhagyják Németországot. Ennek elmulasztása akár 5000 euró bírságot is eredményezhet.

1985 óta több más állam is csatlakozott a schengeni övezethez:

Olaszország 1990.November 27-én, Spanyolország és Portugália egyaránt 1991. június 25-én, Görögország 1992. November 6-án, Ausztria 1995. április 28-án, Dánia, Finnország és Svédország pedig az EU-n kívüli tagállamokkal, Izlanddal és Norvégiával együtt írta alá a Schengeni Megállapodást 1996. December 19-én. Svájc, amely szintén nem uniós tagállam, 2004-ben írta alá a megállapodást. A Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia 2007.December 21-én csatlakozott Schengenhez. A schengeni térség legújabb tagja Liechtenstein (EU-n kívüli ország), amely 2011-ben csatlakozott.

egyes EU-tagállamok-Bulgária, Ciprus, Románia és Horvátország – még nem teljes jogú tagjai a schengeni térségnek; ezen országok és a schengeni térség között továbbra is végeznek határellenőrzést (lásd alább az Egyesült Királyságra és Írországra vonatkozó álláspontot).

• Vízumszabályozás

A schengeni vívmányok főbb pontjai

1. a schengeni országok állampolgárai (lásd alább) személyazonosság-ellenőrzés nélkül átléphetik a schengeni térség belső határait. Az egyes államok azonban továbbra is korlátozott ideig végezhetnek ellenőrzéseket a belső határokon, ha azt közrendi vagy nemzetbiztonsági megfontolások megkövetelik. A schengeni országok minden állampolgárának ajánlott érvényes útlevelet vagy személyi igazolványt szállítani, mivel a határon végzett ellenőrzések továbbra is lehetségesek. A megállapodás ellenére továbbra is érvényes az a követelmény, hogy a német állampolgárok érvényes útlevéllel vagy azzal egyenértékű dokumentummal (pl. személyi igazolvánnyal) rendelkezzenek a német területre való belépéskor vagy onnan való kilépéskor.
2. azok a személyek, akik egy schengeni ország számára területi korlátozás (“C” kategória) nélküli rövid távú tartózkodásra jogosító vízumot adtak ki, a vízum érvényességének időtartama alatt bármely más schengeni ország területén tartózkodhatnak és utazhatnak szabadon. Az ilyen vízumok birtokosai személyazonosság-ellenőrzés nélkül is átléphetik a schengeni térség belső határait. A tranzitvízummal rendelkező légi utasok (“A” kategóriás vízum) csak a repülőtereken léphetnek be a nemzetközi tranzitterületre, de nem maga a schengeni térség.
3. a schengeni ország által kiadott nemzeti tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok érvényességének időtartama alatt 180 napos időszakonként legfeljebb 90 napig utazhatnak bármely más schengeni országba. Ez vonatkozik a schengeni ország által kiadott nemzeti vízum (“D” Kategória) birtokosaira is.
4. a schengeni országok harmonizált vízumpolitikái (azon harmadik országok közös listája, amelyek állampolgárai vízumot igényelnek vagy nem igényelnek).
5. külső határellenőrzés a közös schengeni szabvány szerint.
6. valamennyi schengeni ország hozzáférése a schengeni információs rendszerhez (Sis), amely adatokat szolgáltat a személyekről és tárgyakról a schengeni térség egész területén, különösen a rendőrségi és igazságügyi hatóságok által végzett vizsgálatokkal kapcsolatban.
7. szoros rendőrségi és igazságügyi együttműködés.
8. közös erőfeszítések a kábítószerrel kapcsolatos bűnözés leküzdésére.
9. A menekültügyi eljárások hatáskörét meghatározó szabályok, amelyek helyébe a 2003.február 18-i 343/2003 / EK tanácsi rendelet (úgynevezett Dublin II rendelet) lép.

schengeni országok

:

Overview

Következő a teljes eltörlését belső határellenőrzés bárki kezében egy egységes Schengeni vízummal léphet be más teljesen végrehajtási ország, legfeljebb 90 nap egy hat hónapos időszak időtartama alatt a vízum érvényesség.

Svájc

egy 2005. júniusi szavazáson a svájciak jóváhagyták az Európai Unióval és az Európai Közösséggel kötött megállapodást országuk schengeni vívmányokkal való társulásáról. Svájc így 2008.December 12-től alkalmazta a Schengeni Megállapodás rendelkezéseit. A repülőtereken végzett ellenőrzéseket 2009.március 29-én megszüntették.

Dánia, Írország és az Egyesült Királyság

különleges intézkedéseket hoztak az EU tagállamaira, Dániára, Írországra és az Egyesült Királyságra vonatkozóan.

míg Dánia teljes mértékben végrehajtja a schengeni vívmányokat, fenntartást tett a Schengeni megállapodás aláírásával kapcsolatban a megállapodás alapján hozott jövőbeli határozatok végrehajtására és alkalmazására vonatkozóan. A Bizottság eseti alapon dönt arról, hogy részt vesz-e a nemzetközi jog alapján a közösségi vívmányok továbbfejlesztésében, és hogy a nemzeti jogában való részvétel nélkül kidolgozott közösségi jogot beépíti-e a közösségi jogba. Dánia azonban köteles végrehajtani a közös vízumpolitikával kapcsolatos bizonyos intézkedéseket.

bár Írország és az Egyesült Királyság nem részes felei a schengeni megállapodásnak, az EU Tanácsának jóváhagyásával részben vagy egészben alkalmazhatják a schengeni vívmányokat, és részt vehetnek annak továbbfejlesztésében. Nem adnak ki schengeni vízumot, és csak részben alkalmazzák a Schengeni Megállapodást. Az EU Tanácsa jóváhagyta mindkét ország kérelmét, hogy vegyen részt a rendőrség és az igazságügyi hatóságok közötti megerősített együttműködésben a büntető igazságszolgáltatási ügyekben, a kábítószerrel kapcsolatos bűnözés elleni küzdelemben és a Schengeni Információs Rendszerben (Sis). Egyik ország sem szüntette meg a határellenőrzést.

Izland és Norvégia

bár sem Izland, sem Norvégia nem uniós tagállam, mindkét ország teljes mértékben végrehajtja a schengeni vívmányokat az EU-val 1999.május 18-án megkötött társulási megállapodás alapján.

mindketten (Dániával, Finnországgal és Svédországgal együtt) a skandináv Útlevélunióhoz tartoznak, amely eltörölte tagjai közös határainak ellenőrzését. 2000.December 1-jén az EU Tanácsa úgy határozott, hogy a schengeni vívmányoknak a skandináv Útlevélunióhoz tartozó mind az öt országban hatályba kell lépniük. Azóta Izland és Norvégia teljes mértékben végrehajtja az országokat. A SIS Schengeni Információs rendszerre vonatkozó rendeletek 2000.január 1-je óta hatályban vannak.

egyrészről Izland és Norvégia, másrészről Írország és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatokat az Izlandra és Norvégiára alkalmazandó schengeni vívmányok azon területei tekintetében az EU Tanácsa által 1999.június 28-án jóváhagyott megállapodás szabályozza.

a gyakorlatban a nem EU-tag Izland és Norvégia az EU tanácsi munkacsoportokkal párhuzamosan ülésező vegyes bizottságokon keresztül vesz részt a schengeni vonatkozású munkában. Találkozóikon az EU-tagállamok kormányainak, a Bizottságnak és a harmadik országok kormányainak képviselői vesznek részt. Izland és Norvégia tehát részt vesz a schengeni vívmányok továbbfejlesztéséről szóló vitákban, de az ezzel kapcsolatos szavazásokon nem.

Andorra és San Marino

bár Andorra valójában nem írta alá a Schengeni Megállapodást végrehajtó Egyezményt, a szomszédos országokkal, Spanyolországgal és Franciaországgal nem rendelkezik ellenőrzéssel. San Marino sem írta alá a Schengeni Megállapodást végrehajtó egyezményt, de egyetlen szomszédjával, Olaszországgal nem ellenőrzi a határt.

Bulgária, Románia, Ciprus és Horvátország

bár ezek uniós tagállamok, Bulgária és Románia (2007.január 1-jei csatlakozás), Ciprus (2004. május 1-jei csatlakozás) és Horvátország (2013. július 1-jei csatlakozás) csak részben hajtják végre a schengeni vívmányokat, következésképpen nem adnak ki schengeni vízumot.

a schengeni vívmányok teljes körű végrehajtása előtt bizonyos követelményeknek még teljesülniük kell. Ezek közé tartozik a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) bevezetése és az értékelések sikeres lezárása, amelyek megállapítják, hogy a teljes körű végrehajtásra vonatkozó követelmények ténylegesen teljesültek. A megállapodás teljes végrehajtásáról és a határellenőrzések megszüntetéséről szóló politikai döntés csak e lépések befejezését követően születhet meg.

A schengeni megállapodásra vonatkozó egyes jogi rendelkezések (részletek)

1. a Benelux Gazdasági Unió államainak, a Német Szövetségi Köztársaságnak és a francia Köztársaságnak a közös határokon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i megállapodása (részletek): 1986.évi közös miniszteri Közlöny, 79. o.
2. 1990. június 19-i Egyezmény a Benelux Gazdasági Unió államainak, a Német Szövetségi Köztársaságnak és a francia Köztársaságnak a közös határokon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985.június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról (a Schengeni Megállapodást végrehajtó Egyezmény) végrehajtásáról: szövetségi törvény Közlöny II 1993., 1013. o. ff.
3. a közös határokon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1990. június 19-i schengeni megállapodásról szóló, 1993.július 15-i törvény: szövetségi törvény Közlöny II 1993., 1010. o.
4. 1994. április 20-i értesítés a Benelux Gazdasági Unió, a Német Szövetségi Köztársaság és a francia Köztársaság államainak kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985.június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, 1985. június 14-i Egyezmény (a Schengeni Megállapodást végrehajtó Egyezmény) hatálybalépéséről: szövetségi törvény Közlöny II 1994., 631. o. ff.
5. 1997. október 2-I Amszterdami Szerződés: Federal Law Gazette II 1998, 386. o.
6. Schengen Borders Code (EC) no. 2006.március 15-i 562/2006), 2006. október 13-i hatállyal.

A Schengeni Információs Rendszer II.generációjának második generációja (SIS II)

a SIS II olyan információs rendszer, amely lehetővé teszi a schengeni államok bűnüldöző szervei és közigazgatási szervei számára, hogy információt cseréljenek, és ezáltal bizonyos tevékenységeket végezzenek. Az uniós ügynökségek, az Europol és az Eurojust is korlátozott hozzáféréssel rendelkeznek a rendszerhez.

a schengeni államok jelenleg a SIS II két fő területéről gyűjtenek információkat:

• Riasztások a harmadik országbeli állampolgároknak az a célja, hogy megtagadják a belépést, vagy marad a Schengeni térség Rendelet alapján (EK) 1987/2006 December 20-i 2006;
• Figyelmeztetések eltűnt személyek, valamint a személyek vagy tárgyak kapcsolatos bűncselekmények alkalmazásában a rendőrség igazságügyi együttműködés alapján 2007/533/IB Határozat június 12-i 2007.

Ha az Ön személyes adatait a Schengeni Információs Rendszer második generációja (SIS II) tárolja, Önnek joga van hozzáférést kérni az adatokhoz, és meggyőződni arról, hogy azok pontosak és jogszerűen kerültek be, vagy ha nem, helyesbítést vagy törlést kérhet. Ezt a jogot minden olyan államban gyakorolhatja, ahol a SIS II-t használják, függetlenül attól, hogy melyik tagállam adta ki a figyelmeztető jelzést.

az illetékes hatóságoknak a lehető leghamarabb, de legfeljebb 60 nappal a kérelem benyújtását követően kell válaszolniuk az információkérésekre. A helyesbítési vagy törlési kérelmekre a lehető leghamarabb, de legfeljebb három hónappal a kérelem benyújtását követően kell válaszolniuk, tájékoztatva a személyt arról, hogy milyen lépéseket tettek. Ha a nemzeti előírások rövidebb válaszidőket írnak elő, akkor ezek a rövidebb idők érvényesek. Németországnak nincs rövidebb válaszideje.

információkérési jog
az információkérési eljárás a nemzeti szabályozáson alapul.

Németországban a Szövetségi Bűnügyi Rendőrség (BKA) ZV 34.Osztálya ad tájékoztatást arról, hogy az adatokat ténylegesen tárolják-e a SIS II-ben, és melyik hatóság felelős az ilyen adatok helyesbítéséért vagy törléséért.

elérhetőségek:

Szövetségi Bűnügyi Rendőrség-Bundeskriminalamt
zv34-Petenten
65173 Wiesbaden
Németország
Email: [email protected]

Ha információkérés vonatkozik jelzést, hogy nem lépett be egy német hatóság, a BKA első, hogy továbbítja a kérelmet a tagállam, amely a figyelmeztető jelzést a SIS II-ben. Csak egyszer ez az államnak lehetősége volt arra, hogy nyilatkozzon a nyilvánosságra hozott adatokat a kérelmező a BKA jogosult tájékoztatást szóló adatokat, vagy nem adja meg ezeket az információkat.

információt kell szolgáltatni, kivéve, ha:

• bizalmasnak tartása elengedhetetlen ahhoz, hogy az érintett hatóság a figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos feladatait elvégezze (pl. rendőrségi vizsgálatok)
• a közbiztonság és a rend védelme érdekében bizalmasan kell kezelni, vagy
• az adatokat vagy a tárolás tényét törvényes okokból bizalmasan kell kezelni, vagy harmadik felek elsőbbségi jogainak és szabadságainak védelme érdekében.

Ha az információkat nem hozzák nyilvánosságra, vagy ha a kérelmező kétségbe vonja a megadott információk pontosságát, kapcsolatba léphet a szövetségi adatvédelmi felügyeleti hatósággal. Ez a hatóság részletesen felülvizsgálja az ügyet, és tájékoztatja a kérelmezőt arról, hogy tiszteletben tartották-e jogaikat.

elérhetőségek:

Adatvédelmi és Információszabadság Szövetségi biztos – Die Bundesbeauftragte für den Datenschutz und die Informationsfreiheit
Husarenstr. 30
53117 Bonn
Németország
E-Mail: [email protected]
Tel.: 0049 (0)228 99 7799 0

Az adatok helyesbítéséhez és törléséhez való jog
Ha a SIS II-ben szereplő személyes adatok helytelenek vagy hiányosak, az érintett jogosult helyesbíteni azokat. Ha a személyes adatokat jogellenesen tárolják a SIS II-ben, az érintett személynek joga van azt törölni. Ha a vonatkozó riasztást egy másik állam hatósága hozta létre, csak ez az állam javíthatja vagy törölheti az adatokat. A németországi illetékes hatóságok információcserével és a szükséges ellenőrzések elvégzésével segítik a kérelem feldolgozását.

a kérelmet közvetlenül a riasztást létrehozó ügynökséghez kell benyújtani. SIRENE Németország (székhelye a BKA Wiesbaden) megmondja, hogy melyik ez. Indokolni kell a kérést és minden lényeges információt mellékelni.

jogi jogorvoslat
A jogi jogorvoslat a nemzeti joggal összhangban történik. Németországban a kérelmezőknek először panaszt kell benyújtaniuk az adatokkal kapcsolatban megkeresett hatósághoz. Ez a hatóság ezért felülvizsgálja eredeti döntését annak meghatározására, hogy meg kell-e változtatni, ezáltal maga a megkönnyebbülés. Ha betartja az eredeti határozat továbbra sem hajlandó információkat, vagy kijavítani vagy törölni az adatokat, a panaszos nyújthat be keresetet az illetékes közigazgatási bíróságot, hogy kötelezze a hatóság a kérést teljesíteni.
A Németországi kérelmezők a panaszaikat bármikor eljuttathatják az illetékes adatvédelmi felügyeleti hatósághoz. Ez a hatóság részletesen felülvizsgálja az ügyet, és tájékoztatja a kérelmezőt arról, hogy tiszteletben tartották-e jogaikat. Ha egy szövetségi ügynökség által kiadott figyelmeztető jelzés kérdéses, a kérelmezőknek fel kell venniük a kapcsolatot az Adatvédelmi és Információszabadság Szövetségi biztosával (a fenti elérhetőségek). Ha a riasztást egy szárazföldi (szövetségi állam) hatóság hozta létre, vegye fel a kapcsolatot az adott földterület adatvédelmi hatóságával.

Ha a panasz két vagy több országot érintő kérdéseket vet fel, az érintett nemzeti adatvédelmi hatóságok együttműködnek az érintett személy jogainak garantálása érdekében.